Múzeumi expedíciók

Tüskés szárú cserjék és kaktuszok közt gyalogolunk a forró karsztos síkságon – az utolsó szakaszon már a terepjáró sem boldogul. Egyszer csak hatalmas, magányos chaca fát pillantunk meg, és tudjuk: megérkeztünk a Föld egyik hátborzongatóan különös élőhelyére.

A Természettudományi Múzeum Növénytárának Könyves Kálmán körúti ódon épületébe belépve különös érzés fogja el az embert.

Jakusima, Japán. Egy magyar kutató tekint fel a hatalmas japánciprusra. Tíz ember is kevés lenne, hogy átöleljék a kétezer éves, 40 méter magas fát. Ez csak egy a 22 ritka nyitvatermő közül, amelyek élőhelyét Rácz István, a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának főmuzeológusa kutatta 2013-ban.

A Nequén-medence után Chilében kerestek kora kréta kori ősmaradványokat a Magyar Természettudományi Múzeum paleontológusai.

Jó száz éve már, hogy a magyarok élen járnak a Balkán-kutatásban, és számos expedíció indult az utóbbi évtizedekben is Albánia részben még mindig ismeretlen növény és állatvilágának feltérképezésére. Bár érkeztek hírek arról, hogy élnek az országban földikutyák, de a tudomány eddig nem regisztrálta őket. 2014 szeptemberében Csorba Gábor harmadmagával indult útnak, hogy megkeresse az országban eddig rejtve maradt kisemlőst.

Argentínában már a Paraná folyó majd’ 60 kilométer hosszú, híres hídjáról is lélegzetelállító