A több mint 10 éve folyó Synthesys programban a Magyar Természettudományi Múzeum is aktívan részt vesz. Ennek keretében érkezett Dragan Chobanov, bolgár kutató 2012-ben a múzeumba. A csaknem két hetig tartó munkának meg lett a gyümölcse: Chobanov új lombszöcske fajt írt le.
Dragan Chobanov bolgár kutató szakterülete az egyenesszárnyúak (Orthoptera) és a csótányok rendjeibe tartozó fajok vizsgálata. Hosszú évek óta jár gyűjtőutakra, hogy feltérképezze a Balkán régió faunáját. A Magyar Természettudományi Múzeumban is vannak olyan állatfajok, amelyeket ő már ismert korábbi útjairól, ami segítséget jelenthet a fajok azonosításában. Fényképekről nagyon nehéz később fajokat meghatározni és összehasonlítani, mert egy fotón szinte lehetetlen az összes fontos morfológiai bélyeget megvizsgálni. Előfordul, hogy az állatot preparálni is kell, ezért pontosabb, ha a specialista a helyszínre utazik és maga veszi górcső alá az adott példányokat. Ezen felül múzeumunk infrastruktúrája is vonzó a külföldi kutatók számára, mert nálunk elérhető egy speciális mikroszkópi eljárás, a SEM (Scanning Electron Microscope, pásztázó elektronmikroszkóp), amely nagy felbontású képek készítésére alkalmas, így segítve a pontos képalkotást és elemzést – mesélte Puskás Gellért az egyenesszárnyúak hazai kutatója, aki fogadta a bolgár kutatót a Magyar Természettudományi Múzeum Kisebb rovarrendek gyűjteményében.
Dragan Chobanov 2012-ben érkezett Magyarországra, hogy eltöltsön 12 napot a múzeum gyűjteményében. Nálunk töltött napjairól kérdeztem.
Milyen célokkal érkezett hozzánk?
A Synthesys pályázat lehetőséget biztosított, hogy betekinthessek a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményeibe, mely gazdag információkkal rendelkezik az általunk kutatott faunáról. A múzeumban meglévő és az általunk gyűjtött anyagok alapján szerettük volna szélesíteni az egyenesszárnyúak délkelet-európai és nyugat-ázsiai fajainak rendszerezéséről és fejlődéstörténeti kapcsolatairól rendelkezésünkre álló adatokat. Korábbi tanulmányok rámutattak arra, hogy ez az egyenesszárnyúak tekintetében kevéssé ismert régió, rengeteg a begyűjtött, és még meg nem határozott példány. Ezek alapján reméltük, hogy sok izgalmas felfedezésre bukkanhatunk.
Hogyan segített ebben a közös munka?
A múzeum lehetőséget biztosított a pásztázó elektronmikroszkóp használatára, amivel az állatok morfológiai jellemzőiről olyan pontos képeket kaphattunk, amelyeket később összehasonlításra tudtunk használni. Ehhez felhasználtuk a múzeumi gyűjtemény állatait, de további vizsgálatokra általunk gyűjtött példányokat is használtunk. Az itt töltött idő alatt több érdekes példányt vizsgáltam, és feljegyeztem a karakterisztikus vonásaikat.
Jellegzetes morfológiai bélyeget felnagyító SEM kép (Tettigonia balcanica lombszöcske faj ciripelő készülékének részlete) (forrás: Puskás Gellért)
Ez körülbelül mit jelent? Milyen jellegű adatokra figyelt?
Összesen 179 képet készítettem SEM mikroszkóppal és további 457 fotó készült a karakterisztikus vonásokról digitális fényképezőgéppel. Ezen kívül feljegyeztem a vizsgált állatok lelőhelyi adatait, hogy később ezek összevetéséből földrajzi sajátosságokat, következtetéseket is le tudjunk vonni. Az itt tartózkodásom alatt rengeteg érdekes témát érintettünk, melyek közül talán egy új lombszöcskét emelnék ki.
Tettigonia balcanica oldalnézetből fókuszsorozat technikával készült képen (forrás: Puskás Gellért)
Miért pont ezt? Miben volt különleges?
Már 2001 óta gyűjtök adatokat a morfológiai különlegességeiről és az egyedek jellegzetes hangkibocsájtásáról. Gellérttel együtt további információkat találtunk a magyar gyűjteményben és az ő Horvátországban és Albániában gyűjtött példányai alapján sikerült ezt a fajt új fajként leírnunk és publikálnunk.
Hogyan jöttek rá, hogy új fajra találtak?
Ezek a példányok nagyon hasonlítanak a már ismert fajokhoz, viszont egy-két apró eltérést vettünk észre a morfológiájukat alaposabban megvizsgálva. Végül a hangkibocsájtásukban rejlő eltérések mutatták meg azt, hogy új fajt találtunk, amely végül a Tettigonia balcanica nevet kapta. (A Tettigonia balcanica hangkibocsátását ezen a videón figyelhetjük meg, forrás: Assen Ignatov)
Tettigonia balcanica (forrás: Puskás Gellért)
Ezek szerint sikeresen zárult az adatgyűjtés és az információk összefésülése. Milyen további együttműködést terveznek?
Rengeteg adatot gyűjtöttünk, amiket a jövőben feldolgozunk, és várhatóan további publikációkhoz is vezetnek majd. Addig is folyamatosan zajlik az információcsere Gellért és köztem. Jelenleg szervezek egy találkozót, ami decemberben, Szófiában kerül megrendezésre. Ennek szerepe egy platform létrehozása a gyors tudás- és ismeretcserélés segítésére. Erre azért van szükség, hogy elkészülhessen az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) adatainak bővítése. Szeretnénk elérni, hogy az összes európai egyenesszárnyú fajról el lehessen dönteni, hogy milyen védelmi státusz alá tartoznak. Én felelek a délkelet és kelet-európai régióért, és szükségem van a helyi specialisták ismereteire, hogy elkészülhessen az egyenesszárnyúakat tartalmazó lista. Így egyre jobban megismerhetjük a környezetünkben élő fajokat és tudni fogjuk, hogyan és mire kell vigyáznunk. Fontos, hogy odafigyeljünk a biológiai sokféleség megőrzésére.
Ezek szerint rengeteg közös terv áll még Önök előtt? A munka csak most kezdődött el igazán?
Igen, szeretném kiemelni a Synthesys program jelentőségét, hogy lehetővé teszi a kutatóknak, hogy a világ legnagyobb gyűjteményeiben dolgozzanak, és nemzetközi kapcsolatokat létesítsenek. A programban megvalósuló látogatások a legtöbb esetben nagyon gyümölcsöző együttműködéseket teremtenek tudósok között, melyek a jövőben is fennmaradnak.
Szerző: Bőhm Sára
Fotó: Puskás Gellért
Szerkesztő: Simó Szabolcs