Magyarországon évszázados hagyománya van a természetrajzi kutatásoknak, ennek köszönhetően hazánk élővilágáról széleskörű ismereteink vannak. Dél-kelet Európa, azon belül a Balkán növényvilága azonban jóval kevésbé kutatott, az ottani vegetáció feltérképezésére ezért szakembereink rendszeresen szerveznek expedíciókat. A balkáni vidékekről származó gazdag gyűjteményünk még a helyi kutatók számára is fontos példányokat tartogat, ezért érkezett 2011-ben a Synthesys program keretében a Magyar Természettudományi Múzeumba Jani Marka, a Tiranai Egyetem mohakutatója. Őt kérdeztük itteni tapasztalatairól.
Albánia hegyvidékén gyakoriak az elhagyatott házak és bunkerek
A Magyar Természettudományi Múzeum látványos és népszerű kiállításokon mutatja be az élővilág sokféleségét, ugyanakkor nemzetközi színvonalú kutatásokat is végez. Természetrajzi kutatásai a bennünket körülölelő természetes élő és élettelen környezetet vizsgálják, hogy jobban megismerjük az élővilágot, megértsük annak működését.
Az Európai Unió által támogatott Synthesys program keretében 20 intézmény, köztük a mi múzeumunk is kitárja kapuit a nemzetközi kutatások előtt, illetve munkatársaink számára is lehetőség nyílik külföldi tanulmányutakra. A Synthesys célkeresztjében a gyűjtemények kutatási célú használata áll, a csereprogram az élővilág alaposabb megismerését szolgálja. Magyarországon évszázados hagyománya van a természetrajzi kutatásoknak, ennek köszönhetően hazánk élővilágát jól ismerjük, Dél-kelet Európa és a Balkán területe azonban jóval kevésbé kutatott. A terület felderítésére szakembereink 15 éve rendszeresen szerveznek gyűjtőutakat, melyek során rengeteg növényfajjal gyarapszik gyűjteményünk.
Albán tájkép hegyi patakkal
A Balkáni vidékekről származó gazdag gyűjteményünk még az ottani kutatók számára is fontos példányokat tartogat. Jani Marka „Az albán mohakutató" miattuk hagyta el otthonát, és érkezett hozzánk a Tiranai Egyetemről. Ő mesél a tapasztalatairól, a nálunk végzett munkájáról.
Miért különleges Albánia?
Albánia élővilágát vizsgálni nagyon érdekes és hálás feladat. Ezen a helyen nincs nagy hagyománya a mohakutatásnak, ezért a rendszeres expedíciók elkezdéséig számos rejtélyt tartogatott a terület. A tengerpartok és magashegységek anyagát alkotó, változatos geológiájú meszes, vulkanikus és metamorf alapkőzeteken elképesztően gazdag növényvilág alakulhatott ki. A biodiverzitás megőrzésében Albánia történelme is közrejátszott: a tudatos elzárkózás a környező népektől ugyan gazdaságilag nem tett jót az országnak, de sok természetes társulást szilárdan megőrzött a kívülről jövő invazív fajoktól mentesen. Ennek köszönhetően sok helyen természetközeli állapotú, rendkívül izgalmas élővilágot vizsgálhatunk.
Egy a hétszázezer bunker közül. A II. világháború után Enver Hodzsa sztálinista diktátor az egész világot ellenségének tekintette.
Hogyan került kapcsolatba a magyar mohászokkal?
A Balkán, ezen belül Albánia növényvilágának feltárásán már több mint tizenöt éve dolgoznak magyar múzeumi kutatók, akik Barina Zoltán vezetésével évente több expedíciót szerveznek. 2009-ben Papp Beáta (a MTM Mohagyűjteményének vezetője) megkeresett, hogy csatlakozzak hozzájuk az egyik albán útjuk alkalmával. Ez óriási lehetőség volt számomra, mivel Albániában nincs más mohakutató rajtam kívül. Emlékszem, majdnem egy évet töltöttem el a közösen gyűjtött anyag vizsgálatával, végül az eredményeket publikálhattam is. Azóta több ízben jártunk közös gyűjtőutakon.
Albánia: Jani Marka faluja; Hosthevë, Dhëmbeli hegység
Balról jobbra: Jani Marka, Jani Marka édesapja, Lőkös László zuzmókutató (MTM), Peter Erzberger német mohász
Ez a kapcsolat segített abban, hogy Budapestre jöjjön kutatni?
Korábban nem hallottam a Synthesys Programról, a lehetőséget Bea ajánlotta figyelmembe. Európában egyedülálló a Magyar Természettudományi Múzeum balkáni mohagyűjteménye, ez határozta meg választásomat. Az itt töltött időm sajnos meglehetősen rövid volt, ennek ellenére csaknem 200, részben közösen gyűjtött példány ellenőrzése során 10 új mohafajjal gazdagítottuk Albánia mohaflóráját. A Múzeum Mohagyűjteményében őrzött több mint 10 ezer balkáni példány fontos összehasonlító anyag, amely nélkül ezt a munkát nagyon nehéz lett volna elvégezni. Az eredményeket a Journal of Bryology című neves mohászati lap le is közölte.
Milyennek találta az itteni körülményeket? Elégedett volt?
Teljes mértékben, szakmailag és emberi kapcsolatok terén egyaránt. A gyűjtemény óriási méretének ellenére könnyen áttekinthető, amikor mégis elvesztem a példányok között, az itt dolgozó kollégák segítettek.
Terveznek újabb közös expedíciót?
Legutóbbi közös utunk 2014-ben az albániai Valbona-völgybe vezetett, ahol az Angol Mohász Társaság (British Bryological Society) mohászaival, valamint szerb és koszovói kollégákkal gyűjtöttünk. Az expedíció során a koszovói Pristinai Egyetem egyik kollégájával sikerült kapcsolatot kiépítenünk, amelynek folytatásaként lehetőség nyílik a koszovói mohaflóra feltárására is.
Nemzetközi kutatás az albániai Valbona-völgyben
Szerzők: Tegzes Mária, Kucska Krisztián
Fotó: Papp Beáta