Virtuális múzeum - Állattan

Élő mókussal Budapesten könnyedén találkozhatunk közparkokban, erdőkben, temetőkertben, magánkertekben is. A parkok mókusai jobban hozzászoktak az emberekhez, gyerekekkel is viszonylag közelről megfigyelhetőek.

A kockás pitont Xántus János magyar természettudós és utazó, gyűjtötte Borneó szigetén 1870–71-ben, majd a bőrét a Magyar Természettudományi Múzeumnak ajándékozta.

A „cruella” faji jelző Dorothy Gladys Smith 101 kiskutya című novellájában (1956) szereplő negatív főhős angol nevéből származik (Cruella de Vil, magyar fordítása Szörnyella de Frász).

A feketenyelű lopódarázs Magyarországon gyakori, Amerikából származó idegenhonos, Európába behurcolt faj. Az első ismert magyarországi példányát 2010-ben, Budapesten gyűjtötték.

 barnalábú lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj. Ázsiából származik, véletlenül hurcolták be Európába. Viszonylag nagyobb termetű (2–3 cm-es), jellegzetes színezetű, karcsú rovar.

A népszerű Természetbúvár-terem egyik látványossága egy szavannaelefánt-bika (Loxodonta africana) koponyája. Magát az elefántot Széchenyi Zsigmond gyűjtötte Kelet-Afrikában azon a vadászexpedíción, emelyet az 1956-os tűzvészben elégett híres Afrika-kiállítás anyagának pótlására szerveztek.

A Természetbúvár-terem egyik kevéssé szem előtt lévő zugában található egy nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) állkapocsdarabja. Mivel a csont az állkapocsnak csak az első negyede, nem látszanak az őrlőfogak sem, ezért kevesen találják ki, milyen állathoz tartozhat.

A szkunknak nem a „zöld szellentése” a borzalmasan büdös, hanem a végbélnyílása közelében található két mirigy olajszerű váladéka, amelyet „áldozatára” spriccel. Ezzel próbálja távozásra bírni vélt vagy valós támadóját. Célozni is tud, és vegyi fegyverének hatótávolsága a négy métert is elérheti.