Virtuális múzeum - Állattan

Hazánk legnagyobb halfaja, két és fél méteres testhosszt és 100 kg feletti súlyt is elérhet. Falánk ragadozó, menüjén gerinctelenek, halak, de akár vízimadarak és kisemlősök is szerepelnek. 

Nyáron tipikus erdőlakó faj. Szálláshelyei elsősorban fák kérge alatt találhatók, de odvakba és az erdők közelében lévő épületekbe is beköltözhet. Fontos számára az idős, természetes erdő, mert elsősorban az ilyen állományokban alakulhatnak ki számára megfelelő búvóhelyek a fákban.

A közönséges repülőagáma Délkelet-Ázsia trópusi erdeiben él. Mozgatható bordáihoz kifeszíthető bőrlebeny csatlakozik, amellyel egyik fáról a másikra siklik. Ezt a példányt Xántus János magyar természettudós és utazó gyűjtötte Vietnámban.

Jellegzetes megjelenésű bogárfajunk, mely hazánk középső részén elterjedt, bár korábbi élőhelyeiről sok helyen eltűnt. Régen a szőlőkben kártevőnek tartották, de a legfrissebb kutatások szerint sok más növényfajt is fogyaszt, így kártétele ma már nincs. 

Korábban elterjedt a Mediterráneumban, ahol elsősorban sziklafalak repedéseiben, épületekben húzza meg magát. Egyike lehet a globális felmelegedés nyertes fajainak, mivel valószínűleg ennek hatására tolta el az elterjedésének északi határát több száz kilométerrel. 

A páncél e tulajdonságát ismerte fel az MTA-BME Morfodinamikai Kutatócsoportja Domokos Gábor akadémikus vezetésével, amiből megszületett a híres magyar találmány, a Gömböc. A Gömböc geometriai alakja pedig a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatóit ihlette meg, amikor olyan különleges kapszulát fejlesztettek ki, ami a jövőben kiválthatja a cukorbetegeknek szükséges inzulinos fecskendőket.

A nyári időszakban előszeretettel alkot kolóniákat épületpadlásokon, de barlangokban, bányavágatokban, pincékben is fellelhetők kisebb csoportjai vagy magányos, hím egyedei. Télen viszont kizárólag a föld alatt tartózkodik. A többi patkósdenevérfajhoz hasonlóan viszonylag melegebb, stabil mikroklímájú barlangokat, bányavágatokat keres fel, ahol szabadon lógva, testét szárnyával beburkolva pihen.

A képen látható példányt a Fővárosi Állat-és Növénykert ajándékozta a Magyar Természettudományi Múzeumnak, ahol az Állattár munkatársai kitömött preparátumot készítettek belőle a kiállításnak.