Gímszarvas
A gímszarvas a hazai erdeink emblematikus állata, elterjedésének központja Európa, de Észak-Afrikában és Ázsiában is vannak – általában kisebb – állományai.
Virtuális múzeum - Állattan
Közönséges bálna
Közönséges bálna (Balaenoptera physalus) csontváza
Perui pajzsosok
Ezt a két, nagyjából egy centiméteres pajzsbogarat a Magyar Természettudományi Múzeum lepkészei gyűjtötték 2003-ban a perui Huanuco tartományban. A bal oldali példányt 2007-ben a SYNTHESYS-program keretében nálunk járt cseh szakember, Lukáš Sekerka tudományra új fajként írta le Cyrtonota caprishensis néven.
Amur
Eleinte elhínárosodott csatornák tisztítására is telepítették, de állománya túlszaporodott, így komoly károkat okoz a természetes növényzetben, és az őshonos halak elől pedig eleszi a táplálékot. Akár 30 kilogrammosra is megnő.
Csuka
Az egy méternél is hosszabbra megnövő ragadozó hal számos országban az „édesvizek tigrise” nevet érdemelte ki. Falánk ragadozó, a kifejlett egyedek nagyobb halakat, kisebb vízimadarakat és emlősöket, békákat kapnak el.
Compó
A compó Magyarországon legfeljebb 2–3 kilogrammos tömeget ér el, Észak- és Nyugat-Európa háborítatlan tavaiban azonban akár 7–kilogrammosra is megnőhet. Az ekkora matuzsálemek évtizedeken át élik zavartalanul életüket.
Nagyfülű denevér
Igazi erdőlakó, kölykezőkolóniáit kizárólag faodvakban hozza létre. Elsősorban idősebb, középhegységi erdőkben találhat. Kedveli a különböző tölgy- és bükkerdőket, legtöbb egyede a faodvakban gazdag, idős erdőkben él. Más odúlakó fajokhoz hasonlóan igen gyakran, akár naponta váltja búvóhelyét.
Nimfadenevér
A nimfadenevért 2001-ben írták le görög és magyar példányok alapján. Már régóta megfigyelték, hogy a bajuszos denevérek között vannak eltérő kinézetű egyedek, de külsőleg annyira hasonlók voltak, hogy csak molekuláris módszerekkel sikerült biztosan elkülöníteni őket.
Közönséges késeidenevér
A közönséges késeidenevér nagytermetű fajunk. Közeli rokonához, az északi késeidenevérhez hasonlóan bundája hosszú szőrökből áll. Az állatok egy részének krémsárga a bundája, míg az állomány másik részéé sötétbarna.
Bagolylepke hosszú „csőrrel”
Oldalak
