Eljött a várva várt perc, hamarosan megkezdhetjük képzeletbeli sétánkat az Iharkút Parkban. Az itt bemutatott ősállatok többségében Magyarország területéről, az egykori bakonyi település, Iharkút külszíni bauxitbányájából kerültek elő. A lelőhelyen talált állatok egy késő kréta kori, 85 millió évvel ezelőtt élt életközösség tagjai voltak. Hazánk felszíni képe akkoriban egészen máshogyan nézett ki, mint ma.
Ősmaradványokkal nemcsak az iharkúti leleteket bemutató kiállításunkban találkozunk, hanem már az odavezető úton is. Amint a múzeum kupolacsarnokából az állandó kiállításba tekergő két csigalépcsőn feljutunk az első szintre, és rögtön megállunk az éppen tojást majszoló Coelophysis-rekonstrukció falba süllyesztett vitrine előtt, különös képződményeket látunk a padlón és a falakon.
A bakonyi kavicsfogú álteknős (Placochelys placodonta) első maradványait 1899-ben Laczkó Dezső piarista tanár találta meg a veszprémi Jeruzsálem-hegyen. Az előkerült leletek - koponya, állkapocs, csigolyák, végtagcsontok, páncéldarabok – máig Magyarország legjelentősebb ősmaradványai közé tartoznak.
Az ő Dinoszaurusz nyomokban – Komlosaurus carbonis slénykutatók és a nagyközönség bánatára ennek a dinoszaurusznak eddig csak a lábnyomait találták meg a mecseki szénbányákban. Az első nyomot még 1966-ban Wein György fedezte fel, és Kordos László volt az, aki elnevezte az állatot Komló városáról.
Ha tekintetünket a mennyezet felé emeljük, megpillanthatjuk a túránk következő látványosságát, a Bakonydraco repülő őshüllőt (pteroszauruszt). Az iharkúti lelőhelyről ugyanis nem csak dinoszauruszok maradványai, hanem a velük együtt élő rokonaik, a repülő őshüllők leletei is előkerültek. Méghozzá több tucatnyi!
Mielőtt elérjük az Iharkút Park kapuját, vessünk egy pillantást a csigalépcsők tetején, a falba süllyesztett vitrinben álló apró dinoszauruszra.
Ősmaradványokkal nemcsak az iharkúti leleteket bemutató kiállításunkban találkozunk, hanem már az odavezető úton is.
