Dinoszaurusz nyomokban – Komlosaurus carbonis
A kavicsfogú álteknős után fordítsuk figyelmünket az Iharkút Park következő látványossága, a Komlosaurus felé. Az őslénykutatók és a nagyközönség bánatára ennek a dinoszaurusznak eddig csak a lábnyomait találták meg a mecseki szénbányákban.
Az első nyomot még 1966-ban Wein György fedezte fel, és Kordos László volt az, aki elnevezte az állatot Komló városáról. A Komlosaurus volt az első dinoszaurusz, amit a mai Magyarország területén találtak.
Komlosaurus az Eltűnt világok – A dinoszauruszok kora Magyarországon című kiállításunkban.
A kutatóknak nem volt könnyű dolguk a Komlosaurus kinézetével kapcsolatban. Az állat lábnyomai, amelyeket az egykori iszapban hagyott, az évmilliók alatt kőzetté váltak, és megőrződtek az utókor számára. A lábnyomok tanulmányozása során arra a megállapításokra jutottak az őslénykutatók, hogy teste könnyű felépítésű volt, csak a hátulsó lábain járt, és három ujja érte a talajt, amelyek kicsi hegyes karmokban végződtek. Mindebből arra következtethetünk, hogy a Komlosaurus 2–2,5 méter hosszú, ragadozó dinó lehetett.
A növényevő dinók mind a négy lábukon jártak, a húsevők csak a hátulsókont. A múzeumban bemutatott kőzetlemez vizsgálata során az ELTE hallgatói megállapították, hogy falkában vadászhatott, hiszen a nyomok egyszerre több egyed jelenlétére utalnak. Táplálékai között hal és döghús is szerepelt.
A késő triász, kora jura környékén élt (200 millió éve). Kortársa lehetett az észak-amerikai Coelophysis (vele már találkoztunk) és a Dilophosaurus is, mely a Jurassic Park című filmből lehet ismerős. A filmben persze a hatás kedvéért változtattak a kinézetén és a viselkedésén is, hiszen a valóságban nem tudott mérget köpni. A múzeum Dinókertjében is találkozhatunk a Dilophosaurus életnagyságú rekonstrukcióval.
Dilophosaurus életnagyságú rekonstrukcióval a múzeum Dinókertjében is találkozhatunk.
Szerző: Turcsán Zsolt (Közművelődési Osztály)