Csonttuberkulózis okozta gerincelváltozás az Árpád-kori Zalavár-Várszigetről
A Kis-Balaton közelében fekvő Zalavár községnek ma ezernél kevesebb lakosa van, azonban a 9. század második felében és az Árpád-kor egy részében fontos regionális centrum volt. A Dunántúl az Avar Kaganátus 9. század eleji szétesése és a honfoglaló magyarság megérkezése közötti időszakban a Frank Birodalom fennhatósága alá került. A frank hódoltság idején a Dunántúl legfontosabb uradalmi központja a mai Zalavár-Várszigeten épült fel. A Karoling hegemóniának a honfoglaló magyarok vetettek véget, akik elűzték a frankokat. Ám Zalavár megőrizte központi jellegét, és az Árpád-kor jelentős részében megyeszékhelyként és ispánsági központként működött.
Zalavár-Vársziget Hadrianus Templom, 32/96. sír (2011.11.113. leltári jelzet); 17–19 éves leány gerincének a 7. nyakcsigolyától az 5. ágyéki csigolyáig tartó szakasza tuberkulózis okozta úgynevezett Pott-púppal
Zalavár-Várszigeten tehát sűrűn lakott, pezsgő életvitelű központ állt a Karoling- és Árpád-korban is, amit a területéről eddig feltárt sok ezer sír is bizonyít. A nagy népsűrűség és a feltehetően intenzív „átmenő forgalom” azonban a fertőző megbetegedések megjelenésének és elterjedésének is kedvez. Ez alól Zalavár sem volt kivétel. A képen egy 17–19 éves leány gerincének az utolsó nyak- és ágyéki csigolya közötti szakasza látható. A gerinc a háti szakasz alsó felében hegyes szögben megtört, rendellenes alakot vett fel.
Ezt az érintett csigolyatestek pusztulása váltotta ki, amelyért a tüdőbaj kórokozója, a Myobacterium tuberculosis felelős. Ez a baktérium elsősorban a tüdőt támadja meg, ám a kezeletlen esetek egy részében (nagyjából 3–5 százalékában) a csontokban is kárt tehet. A baktérium „előszeretettel” pusztítja el a csigolyák szivacsos állományát. Emiatt a gerinc idővel megroppan, és éles szögben megtörik. Az így kialakult formát Pott-púpnak nevezik. A gerinc ilyenkor a csigolyák egymáshoz csontosodása útján stabilizálódik. Jelen esetben is ez történt.
Érdemes megfigyelni az oldalnézeti képeken, hogy míg az ép csigolyák között a csigolyatestek mögött szabályos, kerekded nyílások láthatók, addig a roncsolódott és egymáshoz nőtt csigolyáknál ezek jóval szűkebbek, olykor nem is észlelhetők. Ezek a nyílások idegkimeneti helyek, melyek beszűkülése akár az általuk ellátott területek bénulásához is vezethetett. A tuberkulózis a világ egyes területein ma is rettegett és mindennapos betegségnek számít.
Szerző: Évinger Sándor (Embertani Tár)