Lepkegyűjtemény

Uttaran Bandyopadhyay a kelet-indiai Kolkatából (Calcutta) érkezett, jelenleg a Wildlife Institute of India munkatársaként a Himalája éjjelilepke-faunájának alapfeltárásában vesz részt.

A hazai szenderek többsége imágóként is táplálkozik. Egy helyben lebegnek a virág előtt, amelyről hosszú pödörnyelvükkel szívják fel a nektárt.

A díszes medvelepkét (Arctia festiva) április második felében és májusban, homoki gyepekben és a Dunántúli-középhegység néhány meszes sziklagyepében láthatjuk.

1865-ben jelent meg nagyszerű műve, a „Jellemző adatok Magyarország faunájához”. Ebben összefoglalja mindazt az ismeretet, ami addig a pannon térség állatvilágáról összegyűlt. Nemcsak sok, addig ismert faj jelentőségére hívja fel a figyelmet, hanem újakat is felsorol. Munkája különösen fontos a magyarországi rovarvilág feltárásának szempontjából.

A Zefír-boglárka típusanyaga talán mégsem veszett el. Koy Tobiás (1857–1829) üvegskatulyás lepkegyűjteményének leltározása során ugyanis találtunk egy hímet. A Zefír boglárka mellett számos olyan lepkére akadtunk az üvegdobozokban, amelyekhez a balkáni expedíciók sorozata előtt elhunyt Koy Tóbiás nem juthatott hozzá. 

Kevesen tudják, hogy a Magyarországon ma már mindenütt előforduló balkáni gerlét (Streptopelia decaocto) Frivaldszky Imre (1799–1870) fedezte fel és írta le a tudomány s

A fajt a XVIII. század végén gyűjtötték először az dél-oroszországi sztyeppvidéken. Első magyarországi előfordulását 1816-ban jelezték nyomtatásban, amely szerint Georg Dahl bécsi rovarkereskedő Buda környékén nagy számban gyűjtötte. Frivaldszky Imre naplójában 1830-ból jelzi a pesti Ördögmalomtól (a mai Dagály strandfürdő környéke). Négy évtized múlva már arról tudósít, hogy Budapest környékéről kipusztult a lepke.