A legrégebbi dokumentált példányok 1808-ból származnak, azóta a gyűjtemény gyarapodása többé-kevésbé folyamatos, de 1956-ban akkori anyagának mintegy 80%-a elpusztult. A gyűjtemény rendszertani jellegű, és az egész világra kiterjed. A II. világháború előtt leírt ásványfajok jelentős része megtalálható, az azóta felfedezett ásványok viszont csak elvétve. A földrajzi elterjedésre nézve a túlnyomó többséget a Kárpát-medencei anyag adja, melyből kiemelkednek a klasszikus lelőhelyekről származó, régóta nem gyűjthető példányok, illetve a mai Magyarország egyes bányahelyeiről (Rudabánya, Gyöngyösoroszi, Erdőbénye) az utóbbi évtizedekben beszerzett darabok. A Kárpát-medencén kívül igen szép régi anyag van a cseh-, morva- és németországi, valamint ausztriai és svájci lelőhelyekről. Európa többi részéről és jószerével a világ minden klasszikus ásványlelőhelyéről is vannak olykor kiváló darabok, elsősorban az 1956 előtti régi kollekcióból.
Leltározás szempontjából az ásványgyűjteményhez tartozik a külön raktári egységet alkotó ércteleptani kollekció. A meglehetősen heterogén anyag túlnyomó többsége a Kárpát-medencéből származik, ezen belül elsősorban a bánsági (ma Románia) szkarnos érctelepekből vannak figyelemre méltó példányok.
Szintén az ásványgyűjteményhez tartoznak a drágakövek. Közülük a vörösvágási (Červenica, Szlovákia) csiszolt nemesopál-gyűjtemény megmaradt darabjai kiemelendők.
Gyűjteményfelelősök
Az Ásvány- és Kőzetár vezetője: Papp Gábor
Az ásványgyűjteményért felelős muzeológusok: Jánosi Melinda, Papp Gábor
Darabszám
A gyűjtemény egyedi nyilvántartású. Állománya 2013. december 31-én 56,216 leltárkönyvi tétel.
Hozzáférés
A gyűjtemény legnagyobb része rendszertanilag, egy fajon belül földrajzilag (lelőhely szerint), egy lelőhelyen belül pedig leltári szám szerint rendezett. Az ásványgyűjteményben a helyszínen használható – jelenleg Excel táblázatok formájában – digitalizált katalógusok alapján lehet tájékozódni.
A gyűjtemény a nagyközönség előtt zárt, a gyűjteményért felelős muzeológusokkal történt előzetes egyeztetés után azonban tudományos céllal látogatható.
E-mail: Papp Gábor: papp.gabor.min@nhmus.hu
A gyűjtemény anyagát az MTM kutatási szabályzatának megfelelő módon lehet kutatási célokra felhasználni. [link].