Az áttelelő petékből tavasszal kikelő szöcskelárvák közül az elsők közé tartoznak a lombszöcskék. Hazánkban három fajuk él: védett rovar a farkos lombszöcske (Tettigonia caudata), a hegyvidékek lakója az énekes lombszöcske (T. cantans) és országosan gyakori a zöld lombszöcske (T. viridissima). A kis lombszöcske-lárvákat nem lehet faji szinten elkülöníteni, az esetek túlnyomó többségében azonban majdnem biztosak lehetünk abban, hogy az utóbbi fajjal találkoztunk, különösen települések környékén.
A kifejlett zöld lombszöcskét szinte mindenki ismeri. Jól megtermett egyedeit nyár derekától láthatjuk, esténként pedig a csörgőrázáshoz hasonló ciripelését is hallhatjuk, nagyon gyakran a fák lombkoronájából. A márciustól előforduló lárvák azonban a gyepszint lakói. Gyors mozgású rovarok, elsősorban ragadozók. Néhány hónap fejlődés és pár hét vedlés után lesznek kifejlettek. A kisebb lárvák még teljesen szárnyatlanok, a nagyobbakon azonban már megfigyelhetők a szárnyak kezdeményei, nőstények esetében pedig a fejlődő tojócső is.
Zöld lombszöcske kifejlett egyede
Szöveg és fotók: Puskás Gellért