Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia)
A harmatfűfélék (Droseraceae) családjába tartozó kereklevelű harmatfű különleges helyeken, tőzegen vagy tőzegmohapárnák tetején fordul elő. Füzéres forgóvirágzata a tőlevélrózsa közepéből növő, 5–25 cm magas kocsányon ül. Július-augusztusban virágzik. Toktermése van. Levelei zöldek, sárgászöldek, felszínüket vöröses mirigyszőrök borítják, amelyek víztiszta, ragacsos anyagot választanak ki.
Tőzegmohák uralta, vagyis tápanyagokban nagyon szegény helyeken él. A levelek mirigyszőrei által kiválasztott ragacsos nyálka a növényhez vonzza a rovarokat, amelyek a nyálkába ragadva elpusztulnak. A harmatfüvet ezért „rovarevő” növénynek is nevezik. Az elfogott rovarokat a kiválasztott nyálkás anyag megemészti, a növény így foszforhoz és nitrogénhez jut, melyet a lápi talajból nem tudna felvenni. A zöld színtestekben fotoszintézis is zajlik, amelynek során a növény a szervetlen szén-dioxidból és vízből szerves anyagot, első lépésben szőlőcukrot (glükózt) állít elő.
Magyarországon ritka, eltűnőben lévő védett faj, amely a jégkorból maradt ránk. Csak néhány helyen él, például az Észak-Alföld, a Mátra és a Putnoki-dombság lápjaiban, valamint az Őrségben találhatók kisebb-nagyobb állományai. Hazánkban régebben az angol harmatfű (D. anglica) is előfordult, de közel 50 éve nem került elő.
Szerző: Szurdoki Erzsébet (Növénytár: Mag- és termésgyűjtemény)