Lelőhely: Kálváriadomb, Tata
A Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának Gyűjteményében a tatai Kálvária-dombról mészvázú nannofosszíliákat tartalmazó preparátumok is találhatóak. A 17 preparátum része Báldiné Beke Mária hatalmas mikropaleontológiai gyűjteményének, melyet múzeumunknak adományozott.
A mészvázú nannofosszíliák egykori egysejtű tengeri növények maradványai, melyek először mintegy 230 millió éve, a késő-triász korban jelentek meg. A nannofosszília gyűjtőfogalom, mely magában foglalja az egysejtű mészmoszatok kokkolitjait és kokkoszféráit, valamint az ismeretlen eredetű nannolitokat. Mészvázú nannoplankton ma is él a tengerekben, Földünk oxigéntermelésének is jelentős hányadát adja. A szilárd vázat különböző formájú mészlemezkék, a kokkolitok építik fel, melyeket a kokkolitofóra alga a sejt külső burka köré választ ki. Valószínűleg a nannolitok is a kokkolitokhoz hasonló alkotóelemek voltak, ezeknek azonban nincsen modern megfelelője. A kokkolitok összessége a kokkoszféra, mely az egysejtű pusztulása után kokkolitokra esik szét. Ezek a kokkolitok őrződnek meg helyenként kőzetalkotó mennyiségben, mint például az írókréta névadójaként is ismert típusú kőzetekben.
Ma is élő Coccolithus pelagicus a tatai Kálvária-dombról. Jól láthatóak a vázat felépítő ovális mészlemezkék, a kokkolitok
A mészvázú nannofosszíliák környezeti érzékenysége nagy, ezért kiválóan alkalmasak az egykori tengeri őskörnyezet és klíma modellezésére. Rétegtani jelentőségük pedig azért kiemelkedő, mert segítségükkel gyorsan és nagy pontossággal tudjuk meghatározni az egykori kőzetek korát.
szerző: Szives Ottilia (Őslénytani és Földtani Tár)