Cseh kucsmagomba (Verpa bohemica)
A cseh kucsmagomba a legkorábban megjelenő kucsmagombánk. Márciustól áprilisig találkozhatunk vele lomberdőkben, bokros, nedves területeken, ligeterdőkben. Helyenként gyakori. Süvege 2–6 cm magas, 1–5 cm széles, harang alakú. Csúcsa tompa, lekerekített, csak a csúcsán kapcsolódik a tönkhöz. Színe leggyakrabban sárgásbarna vagy okkersárga, szárazon szürkésbarna. Tönkje 5–15cm hosszú, 1–3 cm vastag, hengeres vagy lefelé vastagodó. Színe fehérssárga, felületét apró, sárgás vagy sárgásbarna, gyakran övszerűen elhelyezkedő szemcsék díszítik. Belseje fiatalon vattás, idővel üregesedő.
Cseh kucsmagomba (kép: Locsmándi Csaba)
A termőréteg a süvegrész redős, ráncolt felületét borítja. Húsa merev, törékeny, viasszerű, fehéres, szagtalan és ízetlen.
Ehető gomba, de megfelelő kőkezelés nélkül gyomorpanaszokat okozhat.
Hasonló fajok: a mérgező redős papsapkagomba (Gyromitra esculenta) és az óriás papsapkagomba (Gyromitra gigas), az ehető, árusítható fattyú kucsmagomba (Morchella semilibera), az ízletes kucsmagomba (Morchella esculenta), a hegyes kucsmagomba (Morchella deliciosa és a pusztai kucsmagomba (Morchella steppicola), az ehető simasüvegű kucsmagomba (Verpa conica) és a fakéreg kucsmagomba (Morchella importuna).
Szerző: Locsmándi Csaba (Makrogomba -gyűjtemény)