Redős papsapkagomba
A redős papsapkagomba március végétől májusig savanyú talajú fenyvesekben, többnyire fakorhadék közelében a talajon termő ritka gombafaj.
A redős papsapkagomba március végétől májusig savanyú talajú fenyvesekben, többnyire fakorhadék közelében a talajon termő ritka gombafaj.
Az osztrák csészegomba az egyik legkorábban megjelenő gombafaj. Februártól áprilisig láthatjuk talajon fekvő vagy eltemetett ágakon, famaradványokon. Helyenként gyakori.Termőteste 1–5 cm széles, röviden nyeles, fiatalon szabályos csésze vagy kehely alakú, később ovális vagy vese formájú. Széle kezdetben kissé behajló, idősen hullámos. Külseje az okkersárga, a rózsaszín és a narancs árnyalataiban pompázik, felülete nemezes vagy piszkosfehéren szemcsés. Belső oldala élénk cinóbervörös, felülete finoman szőrös.
A hegyes kucsmagomba áprilistól májusig fordul elő lomberdőkben, fenyőerdőkben és ligeterdőkben. Helyenként gyakori. Süvege 3–12 cm magas, 2–6 cm széles, hengeres, hegyes csúcsú és együregű. A csaknem párhuzamosan futó, vastagabb, hosszirányú bordáit rövid, kevésbé kiemelkedő keresztbordák tagolják, ezáltal a méhsejtszerű bemélyedések többé-kevésbé szabályosan, hosszanti sorokba rendeződnek. Színe szürke vagy szürkésbarna, bordái feketedők.
A cseh kucsmagomba a legkorábban megjelenő kucsmagombánk. Márciustól áprilisig találkozhatunk vele lomberdőkben, bokros, nedves területeken, ligeterdőkben. Helyenként gyakori. Süvege 2–6 cm magas, 1–5 cm széles, harang alakú. Csúcsa tompa, lekerekített, csak a csúcsán kapcsolódik a tönkhöz.