Ezt a két, nagyjából egy centiméteres pajzsbogarat a Magyar Természettudományi Múzeum lepkészei gyűjtötték 2003-ban a perui Huanuco tartományban. A bal oldali példányt 2007-ben a SYNTHESYS-program keretében nálunk járt cseh szakember, Lukáš Sekerka tudományra új fajként írta le Cyrtonota caprishensis néven.
Április végén nyílik a galagonya, és terített asztalt kínál a talajból végre előbújó, áttelelt bogarak és más rovarok seregének.
A Sokszínű ÉLET című kiállításában, a Bárkában bámulatos „bogárfal” szemlélteti a bogarak méretének, színeinek és alakjának elképesztő változatosságát.
Ugye, emlékeznek rá, hogy ősszel egyre csak befelé igyekeztek a poloskák a házakba? Teleléshez készülődtek, és mi lehet erre alkalmasabb a fűtött lakásoknál?
Tankönyvi kapcsolódás:
10. évfolyam: A gerincesek törzse; A hüllők osztálya
Tankönyvi kapcsolódás:
7. évfolyam: Az élővilág rendszerezése; A kétéltűek osztálya
10. évfolyam: A gerincesek törzse; A kétéltűek osztálya
Tankönyvi kapcsolódás:
7. évfolyam: Az élővilág működése; Az élettelen környezet
7. évfolyam: Az élővilág rendszerezése; Az ízeltlábúak törzse
10. évfolyam: Csúszómászók, héjasok, soklábúak; A rovarok osztálya
10. évfolyam: Életközösségek; Ökológiai rendszerek
Az Esmeralda coerulea első példánya 2014-ben érkezett a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményébe. Székely Kálmán magángyűjtő, a cincérek (Cerambycidae) családjának legjobb hazai szakértője megvásárolta a faj két példányát Európa egyik legnagyobb rovarbörzéjén, a Párizshoz közeli Juvisy-sur-Orge városában. Az egyik hím példányt a múzeumnak ajándékozta.
Ha meleg kora nyári délutánokon és estéken idős tölgyerdők környékén sétálunk, kis szerencsével találkozhatunk Magyarország – és egész Európa – legnagyobb termetű bogarával, a na
Denevér tőrfogakkal, barlanglakó kullancs, azúrkék darázs, kihaltnak hitt növény és bogár – sok érdekes újdonság dobogtatta meg a szívünket 2014-ben.
