Ha meleg kora nyári délutánokon és estéken idős tölgyerdők környékén sétálunk, kis szerencsével találkozhatunk Magyarország – és egész Európa – legnagyobb termetű bogarával, a nagy szarvasbogárral (Lucanus cervus).
Hím nagy szarvasbogár (fotó: Németh Tamás)
A hím szarvasbogarat semmilyen más bogárral nem lehet összetéveszteni, hiszen rágói hatalmas, fogazott aganccsá alakultak. A nőstény rágói sokkal kisebbek, a bogarak körében megszokott méretűek.
Nőstény nagy szarvasbogár (fotó: Németh Tamás)
A kifejlett bogarak nappal a fák törzsén tartózkodnak, este repülnek. Nem táplálkoznak, legfeljebb fák kifolyó nedvét szívogatják. Csupán néhány hétig élnek, lárváik azonban 5 évig fejlődnek a tölgyfák vastag, elhalt gyökereiben. A hímek a rágóikkal verekednek: a felek megragadják egymást az agancsukkal, és némi dulakodás után a győztes lehajítja a vesztest az ágról, a kifolyó fanedvről vagy a nőstényről. A párosodást követően hamarosan el is pusztulnak. A nőstények néha megérik az augusztust.
A nagy szarvasbogár hímjeinek két morfológiailag eltérő alakja: a major (nagyobb) és a minor (kisebb) forma a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményében (fotó: Németh Tamás)
A nagy szarvasbogár Európa sok országában nagyon megritkult vagy ki is pusztult. Magyarországon azonban ma még sok helyen gyönyörködhetünk e pompás rovarban.
A nagy szarvasbogár az egyik leggyakrabban alkalmazott bogármotívum a középkori festményektől a mai hűtőmágnesekig.
A Magyar Természettudományi Múzeum birtokában lévő, sokszoros életnagyságú műanyag szarvasbogármodellt a Szobor Csoport Kft. készítette.
A Magyar Természettudományi Múzeum szarvasbogármodellje (fotó: Merkl Ottó)
A Magyar Természettudományi Múzeum szarvasbogármodellje (fotó: Merkl Ottó)
Szarvasbogarat ábrázoló brossok. Balra: Zafírral és gyémánttal ékesített arany szarvasbogár bross (Magyarország, 1890) (forrás). Jobbra: Viktoriánus szarvasbogár bross, arany, gyémánt és gránátberakás (Anglia, 1885 körül). (forrás)
Szarvasbogarat ábrázoló dísztárgyak és ékszerek. Balról jobbra: Arany, labradorit, gyémánt és gyöngy szarvasbogár (Franciaország, 1870 körül) (forrás). Markazittal és fekete onyx-szal díszített szarvasbogár (forrás). Gránáttal ékesített bross (Csehország, 20 század eleje) (forrás). Daniela Villegas: Arany, gyémánt, smaragd és turmalin gyűrű (forrás)
szerző: Merkl Ottó (Bogárgyűjtemény)