A bükkábrányi bánya lignites rétegét alkotó növényi maradványok a késő miocénben, nagyjából 7 millió éve a Panno- tó mocsaraiban halmozódtak fel. A növényi szerves anyag jelentős része a mocsárciprusfélékhez tartozó Glyptostrobus fák maradványaiból áll.
A Kárpát-medence nagy részét a késő miocénben a valószínűleg enyhén sós vizű Pannon-tó borította. A tó 12 millió éve jött létre a Paratethys tengerág maradványaként, és legnagyobb kiterjedését 9–10 millió évvel ezelőtt érhette el.
A bükkábrányi lignitbányában 2007 nyarán egy 16 törzsből álló, eredeti élethelyzetében megőrződött facsoport került a felszínre. A Glyptostrobus nyitvatermő nemzetséget képviselő fatörzsek a késő miocénből maradtak ránk, nagyjából 7 millió évesek.
A 7 millió éves, Bükkábrányban 2007-ben feltárt fosszilis erdőt elsősorban a mocsárciprusfélékhez tartozó Glyptostrobus fák alkották. Ezeknek a fáknak nemcsak törzsei, hanem ágai, levelei, nőivarú tobozai, sőt magjai is előkerültek. Mindez azt bizonyítja, hogy e növényeknek jelentős szerepe volt a késő miocénben hazánk területét borító Pannon-tó környezetének vegetációjában.
A miocén mocsaras élőhelyek, árterületek jellegzetes tagja volt a Glyptostrobus europaeus. Nagytermetű, a mai mocsárciprusokhoz hasonló fa lehetett. Jellemző volt rá az alsó részén kiöblösödő törzs, amit a bükkábrányi fatörzsleletek is tanúsítanak, és léggyökerei is lehettek.
A bükkábrányi lignitbányában 2007 nyarán egy 16 törzsből álló, eredeti pozíciójában megmaradt facsoport került a felszínre. A késő miocénből ránk maradt fatörzsek nagyjából hétmillió évesek.
A hazai késő miocén flórák a mainál jóval melegebb klímáról tanúskodnak. Számos olyan növényfaj fordult elő a Kárpát-medence területén 5–10 millió évvel ezelőtt, amelyek ma kizárólag meleg-mérsékelt vagy szubtrópusi területekre jellemzőek. Ilyenek a babérfélék, amelyek több hazai miocén flórából is előkerültek.
