Földtudományos forgatag interaktív programokkal, játszóházzal, utazó planetárummal, geosütisütő versennyel, ásványokkal, kőzetekkel, az év ásványával november 9-én és 10-én
Évmilliók története ősmaradványok, ásványok, kőzetek képében megfoghatóan, kézközelben
Ismerjétek meg földtudományi kutatással foglalkozó intézményeinket, ásványkincseinket, a klímaváltozás nyomait a kőzetekben, a földtani veszélyforrásokat, a Földet vizsgáló geofizikusok különleges eszközeit, és a szénhidrogén kutatás érdekességeit, az idei és a jövő év ősmaradványát, ásványát. Játsszatok és süssetek geosütit! Hallgassatok ismeretterjesztő előadásokat, nézzetek ismeretterjesztő filmeket!
Nemzeti parkjaink és geoparkjaink hazánk legszebb felkereshető földtani látványosságait mutatják be, és geotúra ajánlatokkal várnak benneteket.
Az Utazó Planetárium az Univerzum rejtelmeibe kalauzolja el az érdeklődőket, a kisebbeket a standokon megannyi érdekes foglalkozás, geojátszóház várja.
November 9. és 10.
Geösütisütő verseny
November 9. szombat
Neked is mindig a földtani rétegek jutnak eszedbe egy tortaszelet láttán? A kakóscsigáról meg egy ammonitesz? A kúpforma tortán égő tűzijátékról pedig a Stromboli? Neked is édes a földtudomány? Akkor neked szól a geosütisütő verseny! A négy kategóriában meghirdetett versenyre a 11. Földtudományos forgatagon kerül sor. A fődíjat elnyerő személy, vagy csapat egy éven át viseli az Év geocukrásza címet és őrzi a címmel járó vándorserleget.
Részletes szabályzat
A jeligével (frappás címmel) ellátott alkotásokat november 9-én 14 óráig kell a helyszínre szállítani. Csak kész alkotásokat fogadunk, sütésre, főzésre, hűtésre a helyszínen nincs lehetőség. A nevezett pályaművek kizárólag ehető, az egészségre ártalmatlan összetevőket és alkatrészeket tartalmazhatnak! Egy személy vagy csapat több kategóriában is, több pályaművel indulhat. Nevezni a nevezési lap kitöltésével lehet, melyen fel kell tüntetni a pályaművek minden összetevőjét!
A geosütisütő verseny kategóriái
1. Az év ásványa, a galenit
2. Az év ősmaradványa, a Komlosaurus
3. A kedvenc vulkáni jelenségem
4. Travertínó
Zsűri
A háromtagú, mind geo, mind édes témákban jártas, szakértő zsűri 15 óráig bírálja el a beérkező pályaműveket. A bírálat során figyelembe vett szempontok: ötletesség, íz, jelige.
A zsűri fenntartja magának a jogot az erősen szubjektív döntésre, amely ellen fellebbezésnek helye nincs!
Díjak
Minden kategória első helyezettje ajándékban részesül.
A fődíjas cukrász(csapat) egy éven át viselheti az Év geocukrásza címet és őrzi a címhez járó vándorserleget.
Eredményhirdetés: 15 órakor.
NEVEZÉS a geosütisütő versenyhez (word fájl)
Előadások
November 9. szombat
11.00: Papp Gábor: Bűvös kockák a bányából – az év ásványa, a galenit
12.00: Leél Őssy Szabolcs: Európa és Amerika határán – körutazás Izland szigetén
13.00: Mádai Ferenc: RM@Schools – Nyersanyagok szerepének oktatása középiskolákban aktív tanulással
14.00: Albert Gáspár: Térképek a földtudományokban
15.00: Kovács István János: Tűz a vízből, avagy hogyan képződtek a hazai bazaltvulkánok?!
16.00: Prakfalvi Péter: Macskalyuki-e a macskakő?
November 10. vasárnap
11.00: Főzy István: Az év ősmaradványa, a Komlosaurus
12.00: Magyar Balázs: Mit kapott a magyar tudomány Eötvös Lorándtól?
13.00: Hír János: Miocén korú kisgerincesek nyomában
14.00: Prakfalvi Péter: Felszínsüllyedésből származó katasztrófák és földtudományi értékek Magyarországon
15.00: Dunkel Zoltán? 2020 – az évfordulók éve a magyar meteorológiában, azaz mit szolgáltat a „meteorológia”?
16.00: Hatvani István: Mi kell a környezetkutatáshoz? Esettanulmány a Fertőn
Ismeretterjesztő filmek
Szombaton és vasárnap
11.00: Lépten-nyomon geológia: A Kárpát-medence tűzhányói
11.30: Korhadó múlt, porladó jövő? – A bükkábrányi ősciprusok
12.00: Dinoszauruszok és vadászaik
Bár legtöbben az őslénykutatókat vadregényes tájakon, sivatagokban, dzsungelekben vadászó kalandoroknak képzelik, valójában a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíciók hétköznapjai is bővelkednek izgalmakban. Látványos, izgalmas és fontos leletek Magyarország területéről is előkerülnek. A tikkasztóan meleg, felhagyott iharkúti bauxitbánya mélyén felfedezett csontok a szemünk előtt elevenednek meg, felfedezőjük, Ősi Attila segítségével. Attila azonban nem az első lelkes magyar dinoszaurusz-vadász: a Kárpát-medence első dinoszaurusz leletei több mint 100 éve kerültek elő Erdélyből, a Hátszegi-medencéből. Felfedezésük egy világhírű kutató, báró Nopcsa Ferenc nevéhez fűződik. A különc tudóst és kalandort, aki kémkedett a Monarchiának és kis híján Albánia királyává választották, ódon kastélyának mára romos falai között ismerjük meg.
12.30: A kőbaltás ember 1. – Érdi medvevadászok
A filmsorozat paleo-detektívje (Schneider Zoltán) Budapestről autózik le az érdi Fundoklia völgybe. A völgy az érdi mészkő fennsíkot vágja keresztül észak-dél irányban. A völgy északi részén az autópályától északra kiszélesedik, és néhány oldalág fut bele. Ma levendulaültetvények, erdő és rozoga víkendházak szegélyezik, de körülbelül százezer esztendővel ezelőtt itt vadásztak barlangi medvére a neandervölgyi emberek. A lelőhelyet Csánk Vera tárta fel 1969-ben. Ez egyike a nagyon ritka, szabad ég alatt feltárt (nem barlangi) lelőhelyeknek. Csupa csont, kő és hamu. Egykor egy vadásztábor állt itt. Detektívünk sorra jár utána az apró részleteknek, és kiderül például, hogy a vadászok időről-időre felkeresték ezt a helyet, és az elejtett állatok fogaiból és az agancsokból tudjuk azt is, hogy mindig a kora tavaszi hónapokban. Sok leleten az időszakos fagy nyomait is megtalálni. Amint jobban szemügyre vesszük a tágabb földrajzi környezetet, nyilvánvalóvá válik hogy remek vadászles volt, a téli álmukból ébredő legyengült barlangi medvék ezen a völgyön vonultak le a budai hegyekből a Duna menti termékeny síkságokra. A 3-4 méter széles, mély völgyben a vadászok könnyedén elejthették a zsákmányt. A csontok tanúsága szerint ezt elég hatékonyan csinálták, a lelőhelyen legalább 500 barlangi medve csontjait találták meg. A csontok összetétele azt is elárulja, hogy a medvéknek csak a mellső és hátsó lábait szállították a táborba, tehát már a helyszínen megnyúzták és feldarabolták őket. A rengeteg hús tárolására az egyik völgyben hatalmas tároló vermet ástak, ahol a régészek rengeteg medvecomb maradványaira bukkantak. A neandervölgyiek e csoportja pontosan tudta mikor és mire vadásszon itt, majd elvonult más területekre. Szervezett, hatékony vadászcsapat volt, a kőeszközei nagy részét a környező lelőhelyekről gyűjtött nyersanyagból készítette, és csak az itteni feldolgozás erejéig tartotta meg. A csontokból sok más dolog is kideríthető, például az akkori divatról: mivel a farkas, oroszlán és hiéna csontokból csak a körmök kerültek elő, nagyon valószínű, hogy ezeket az állatokat a helyszínen megnyúzták (ilyenkor levágják a tappancsot a körmökkel) és csak a bőrét vitték a táborba kikészíteni. Tehát ez az első bizonyíték arra, hogy a neandervölgyi ősember prémeket dolgozott ki és ezzel védekezett a hideg ellen. A medvevadászok amilyen gyorsan jöttek, egyszer csak eltűntek erről a vidékről, nyomukat betemette a lösz, és így megőrződtek számunkra. Lehet, hogy másik szorosban vadásztak tovább, csak ott nem maradtak meg a leletek, lehet hogy kihaltak, vagy csak délebbre vonultak a hideg elől. Az is lehet, hogy ők lakták a nem túl messzi Szelim barlangot telente. A filmsorozat szeretné a nyomozást kiszabadítani a régészek irodáiból, és sok mindent rekonstruálni élőben, például kőeszközzel nyúzni és darabolni, kipróbálni milyen bogyók, gyökerek lehettek az őseink táplálékai, milyen fával érdemes tüzelni? A sokat tréfálkozó, laikus, de annál lelkesebb detektív pedig remélhetőleg eléri hogy az interneten és mobilon cseperedő fiatalok kilátogassanak az erdőbe, és megtanulják tisztelni azokat akik túlélték a jégkorszakokat és akiknek nem kevesebbet, mint a létünket köszönhetjük.
13.00: A kőbaltás ember 2. – Samu vacsorája
Ebben a részben Schneider Zoltán, a paleodetektív fejébe veszi, hogy kideríti mit evett az ősember. Útja egy paleo-cukrászdában indul, majd magyarország legősibb lelőhelyén: Vértesszőlősön folytatódik. A vértesszőlősi lelőhely rengeteg nyommal szolgál, mert ezen a helyen hőforrás működött, és az édesvizi mészkő mindenre lerakódott, ezzel konzerválva leleteket. A nyomozás során kiderül, hogy 320 ezer éve, amikor Samu itt élt, meleg és csapadékos volt az éghajlat, és sok volt a vad. Élt itt többek között orrszarvú, kardfogú tigris, bölény. Őseink hőforrások mellett éltek, gyűjtögettek és szarvasra vadásztak. Ahogy fény derül egy-egy újabb részletre, a múlt megelevenedik előttünk, és a tányérra is felkerül egy újabb fogás. Természetesen nem csak a környezetet, hanem magát Sámuelt is rekonstruáljuk a tarkócsont, és a hasonló korú spanyol leletek alapján. A film végére kész a teríték: szöcskék, pajorok, tojás, levelek, bogyók, vese, más, gyomor és velő. Detektívünk nem okoz csalódást, jó étvággyal el is fogyasztja az igazi paleo-vacsorát.
13.30: A kőbaltás ember 3. – Mamutvadászat Tatán
14.00: Budapest Inferno – A Molnár János-barlang titka
A film a búvárok munkáját követve mutatja be Budapest egyik leghihetetlenebb természeti csodáját. Betekinthetünk a feltárás legizgalmasabb pillanataiba, megismerhetjük a kutatóbúvárok az űrhajósokéval vetekedő felszereléseit, és megtudhatjuk, hogyan lehet tudományos munkát végezni az ember számára teljesen életidegen környezetben. A barlangban dolgozó tudósok eredményeit felhasználva kiderítjük, honnan származik a termálvíz, amely Budapestet a fürdők városává tette, és tanúi lehetünk több, a tudomány számára eddig ismeretlen állatfaj felfedezésének is.A klasszikus, David Attenborough-i hagyományokat követő ismeretterjesztő film soha nem látott víz alatti felvételek segítségével mutatja be a kutatók lélegzetelállító kalandjait, a képi világot látványos számítógépes animációk, valamint légi- és mikroszkópos felvételek teszik teljessé.
15.00: Inverse Everest
16.00 A dunavirág mentőakció
A dunavirág mentőakció rendhagyó természetfilm: nem csak a dunavirágok életét mutatja be, hanem dokumentálja a dunai kérészek megmentésére tett erőfeszítéseket is. Magas érzékenységű kamerákkal készített éjszakai felvételek segítségével soha nem látott képeken figyelhetjük meg hazánk egyik legkülönösebb rovarfajának viselkedését, és megtudhatjuk, hogyan állíthatók a legújabb tudományos felfedezések a természetvédelem szolgálatába.
A program belépődíaj:
Teljes árú jegy: 800 Ft, tanulóknak, nyugdíjasoknak 400 Ft, 6 éves korig és 70 év fölött ingyenes
A belépőjeggyel az Attila örökösei - A hunoktól az Árpád-házig című kiállítás is megtekinthető.
A programon az állandó kiállításra váltott belépőjeggyel is részt lehet venni.
A kiállítók névsora a Magyarhoni Földtani Társulat honlapján érhető el.