Cserebogár keletről

A június végre a nagytestű, látványos bogarak hónapja. Más években a hónap utolsó szombatján, a Múzeumok Éjszakáján hím szarvasbogarak verekednek a kupolacsarnokban, orrszarvúbogarak mászkálnak a gyerekek kezén, és a lámpák körül köröz a forróságban szárnyra kelő nagy hőscincér, amíg valamelyik látogató hősiesen el nem kapja újra.

Idén, 2020-ban koronavírus van, Múzeumok Éjszakája nincs. Szép rovarokért azonban nem kell túl messzire menni. Aki a pesti oldal homokos talajú kertvárosaiban alkonyatkor kutyát sétáltat, illetve a kertben, a garázs falán vagy a teraszon felkapcsolja a fényt, szinte biztosan találkozik egy vaskos, barna alapon, szakadozott fehéres szőrcsíkokkal márványozott bogárral – a keleti cserebogárral.

Keleti cserebogár (fotó: Bán Csaba, izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)

Ez a bogár valóban keleti, ahogy latin nevének (Anoxia orientalis) második szava is utal rá. Európa középső részén legnyugatabbra az ausztriai Burgenlandban található, de ott már elég ritka. Délen előfordul az olasz csizma alsó részén, valamint Toscanában; kelet felé viszont elterjedt egész Délkelet-Európában, sőt eljut Törökországig és Oroszország déli részéig is. Ha nyugati rovarászok gyűjteni akarják, legbiztosabb, ha Magyarországra jönnek; itt éppen Budapesten és környékén a leggyakoribb.

Keleti cserebogár (fotó: Róth Barnabás, izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)

A keleti cserebogár pajorja három évig fejlődik a talajban. Közben gyökereket rág, ezért közepesen jelentős mezőgazdasági kártevőnek tartják. Nappal csak a talajon nyíló kisujj vastagságú lyukak utalnak a jelenlétére – a kifejlett bogarak júniusban ezeken át ássák fel magukat a felszínre, hogy aztán a meleg estéken felröppenjenek a lombkorona alsó részére. Ott levelekkel táplálkoznak, amivel megint csak okozhatnak némi kárt. A röpködő bogarakat vonzza a mesterséges fény, ezért csapódnak oda a házak falára. Reggelre azonban eltűnnek, mert elrejtőznek a talajban.

Ki tudja miért, de a keleti cserebogár az utóbbi húsz évben Budapesten különösen elszaporodott. Korábban a hozzá valamelyest hasonló – de nem csíkos, hanem rendszertelenül pettyes-foltos – csapó cserebogár (Polyphylla fullo) gyakoribb volt nála, de mára a két faj egyedszáma az ellenkezőjére fordult.

Szöveg: Merkl Ottó

Csempés kezdőkép: Németh Tamás