A Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény története
A Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény első 37 példányát 1821-ben jegyezték be a Magyar Természettudományi Múzeum leltárkönyvébe. Ezek között volt pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) és barlangi vakgőte (Proteus anguinus) is, amelyeket valószínűleg Kitaibel Pál gyűjtött. A következő 135 évben a gyűjtemény közel 40 000 példányra gyarapodott, többek között olyan természettudósok gyűjtéseiből, mint Frivaldszky János, Petényi Salamon, Méhely Lajos, Bolkay István, Fejérváry Géza Gyula, Fenichel Sámuel, Bíró Lajos és Xántus János. Itt őriztek 20–25 típuspéldányt is, például a Méhely Lajos által leírt taxonokéit (pl. Vipera ursinii macrops, Vipera ursinii rakosiensis, Lacerta horvathi).
1956. november 5-én az Állattár Baross utcai épületét bombatalálat érte. A bomba éppen a legfelső, harmadik emeleten a Kétéltű- és Hüllőgyűjteményt találta el. A közel húszezer liter alkohol hamar lángra kapott.Megsemmisítette a teljes gyűjteményt, beleértve a típuspéldányokat, a fosszília és csontgyűjteményt, több mint 2000 könyvet és 500 különlenyomatot.
A gyűjtemény újjáépítését Dely Olivér György áldozatos munkájának köszönhetjük. Ennek eredménye a közel 20 000 példány, amely elsősorban a Kárpát-medencét reprezentálja, de szórványos anyag található a világ minden részéről.
A Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény történetéről részletesebben a következő cikkben olvashat:
KORSÓS Z. 2008: History of the Herpetological Collection of the Hungarian Natural History Museum – Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 100: 37–93. Link to pdf
A Kétéltű- és Hüllőgyűjteményben – időrendi sorrendben – a következő muzeológusok dolgoztak, illetve dolgoznak (az évszámok a múzeumi szolgálat idejét jelentik):
Méhely Lajos (1896–1915)
Bolkay István (1909–1911)
Fejérváry Géza Gyula (1916–1932)
Fejérváryné Lángh Aranka (1917–1924, 1932–1951)
Dely Olivér György (1950–2003)
Újvári Beáta (1995–2000)
Vörös Judit (2000–)