A Magyar Természettudományi Múzeum nyílt napot szervez 2023. február 21-én, a középiskolás és felsőfokú képzésben részt vevő diákoknak, pályaorientációs céllal. A résztvevők természettudományos bemutatókon vehetnek részt; megismerhetik a múzeum gyűjteményeinek sokféleségét és bepillantást nyerhetnek a kutatók munkájába! Az MTM Nyílt Napját dr. Maruzsa Zoltán Viktor köznevelési államtitkár nyitja meg, köszöntő beszédet mond Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója.
Időpont: 2023. 02. 21. (kedd) 10.00-14.00
Ünnepélyes megnyitó időpontja: 10:30-11:00
Helyszín: Magyar Természettudományi Múzeum, Semsey Andor Előadóterem és Kupolacsarnok
A program ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött! Részvételi szándékát, kérjük jelezze a regisztracio@nhmus.hu e-mail címen!
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Program:
Az együttélés sokfélesége: zuzmólakó gombák a Magyar Természettudományi Múzeum Zuzmógyűjteményében
Varga Nóra és Lőkös László (MTM, Növénytár)
Életre keltett gombafonalak - Gombagénbank a Magyar Természettudományi Múzeumban
Locsmándi Csaba és Vasas Gizella (MTM, Növénytár)
- Korhadékbontó gombák Csipkerózsika álma -196 °C-on
- Miért alkalmas a folyékony nitrogén gombatenyészetek megőrzésére?
- A gombagénbank szerepe a természetvédelemben
- A tenyészetek fagyasztási protokollja a Múzeum gombalaboratóriumában
- Fontosabb, a génbankban tárolt gombafajok helyszíni bemutatása fagyasztva-szárított gombatermőtestek segítségével
Mérgek, étkek, ékek - algák a mindennapokban
Buczkó Krisztina és Bauer Norbert (MTM, Növénytár)
Az erdőtől a laborig, az ultrahangoktól a DNS-ig - modern módszerek Földünk denevéreinek megismeréséért
Győrössy Dorottya (MTM, Állattár)
A denevérek az utóbbi pár évben rendkívüli figyelmet kaptak a kutatóktól, viszont vizsgálatuk különösen nehéz éjszakai, rejtett életmódjuk miatt, így különböző módszereket alkalmazunk a gyakorlati természetvédelemben megőrzésük céljául. A terepi vizsgálatok során speciális eszközökkel fogjuk be a vizsgálandó állatokat, majd felvesszük az adataikat, genetikai mintát veszünk tőlük, továbbá rögzítjük az ultrahangjaikat denevérdetektorokkal. Az így gyűjtött anyagokat ezután laboratóriumban modern technológiával, illetve számítógépen elemezzük. A kapott eredmények mind hozzájárulnak genetikai, akusztikai és virológiai kutatásokhoz nem csak Magyarországon, hanem külföldön is.
Lepkeszínek nanoméretben
Bálint Zsolt és Katona Gergely (MTM, Állattár)
Csontok és múmiák
Szvák Enikő (MTM, Embertani Tár)
Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a történeti embertan rejtelmeibe. Bemutatjuk hogyan és milyen módszerek segítségével vizsgálhatóak az emberi maradványok és múmiak. Mit deríthetünk ki az egykor élt egyénekről csupán a csontjaik alapján?
Koponyából arc – arcrekonstrukciók
Gábor Emese szobrászművész (MTM, Embertani Tár)
Az érdeklődők megtudhatják hogyan és mennyi ideig készül egy hiteles arcrekonstrukció.
Időutazás ősmaradványok segítségével
Gasparik Mihály és Szentesi Zoltán (MTM, Őslénytani és Földtani Tár)
Elmagyarázzuk és bemutatjuk, mi alapján lehet egyes ősállatfajokat beazonosítani, majd a beazonosítás után a fajok segítségével hogyan lehet következtetni a földtörténeti korra és az őskörnyezetre.
Elmagyarázzuk, mi a fajöltő, mi a rétegtan, ezen belül a biosztratigráfia. Elmondjuk azt is, hogy milyen módszerek vannak még, amiből egy lelet és egy lelőhely korát meg lehet határozni. Arról is beszélünk, hogy mi a haszna az ilyen vizsgálatoknak (pl. nyersanyagkutatás, klímaváltozási folyamatok).
Dámvadak párzási rituáléja - Pimasz fiatalok és magabiztos középkorúak
Márton Előd (MTM, Állattár)
A dublini Phoenix Park-ban már a XX. század eleje óta él egy dámszarvas populáció, melyet eredetileg főúri vadászat céljából telepítettek a közel 707 hektáros és 11 kilométer hosszú fallal körülzárt ligetbe. Azóta a szarvasokat már csak a vadőrök lőhetik ki, hogy szabályozzák a túlszaporulatot. Az itt élő szarvasok, bár nem érintkeznek más populációkkal és az emberek közelségét annál inkább megszokták, mégis vadonélőnek, vagy legalábbis félvadnak tekinthetők. Éppen ezért, a populáció kiválóan alkalmas viselkedésökológiai megfigyelésekre és egész éves, akár több évtizeden át tartó monitorozásra is. A dámvadakra jellemzően a hímek és nőstények egész évben egymástól elkülönülő csoportokba rendeződnek, a párzási időszakot leszámítva, amikor is a nőstények és a versengő hímek félúton találkoznak. A beszélgetés fókuszában a dublini dámvadak udvarlási szokásai, azon belül is a fiatal, egy éves hímek proaktív viselkedése lesz.
Időkapszulák: Apró ízeltlábúak borostyánkőbe zárva
Szabó Márton (MTM, Őslénytani és Földtani Tár)
A borostyánkő már évszázadok óta tartja lázban az emberiséget. Napjainkban a tudomány figyelme főleg a balti és mianmari borostyánra irányul, de Magyarország is rendelkezik saját "borostyánkinccsel", melyet az elérhető legmodernebb vizsgálati módszerekkel elemzünk. A borostyánkövekben gyakran felfedezhető kisebb rovarzárványok világa a rovarkövületek egy önálló ligája.
