Burger Barna – Kékvándor
2024. április 18-tól megnyílik a Magyar Természettudományi Múzeum Kupolacsarnokában a Kékvándor c. kiállítás Burger Barna fotográfus képeiből a kiváló fotográfus és a jó barát emlékére, tiszteletére. A kiállítás létrehozója a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ.
A kiállítás megvalósítója: Magyar Természettudományi Múzeum és a Capa Központ
A kiállítás ötletgazdája, kivitelezője, rendezője: Capa Központ
A kiállítás helyszíne: Magyar Természettudományi Múzeum, Kupolacsarnok
A kiállítás látogatható: 2024. április 18. és október 31. között
A kiállítás kurátora: Csizek Gabriella, kurátor, Capa Központ
A kiállítást változatos szakmai programok kísérik majd: filmvetítések, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, megemlékezések, tárlatvezetések.
Fotó: Burger Barna
Az Országos Kéktúra végigjárása
A Burger Barna fotográfus – hajdani, gyermekkori álmát valóra váltva – éppen tíz éve végigjárta az Országos Kéktúra 1180 kilométerét. A vándorláson készült fotóit, s a hozzájuk fűződő gondolatait könyvvé formálta és a Magyar Természetjáró Szövetség gondozásában 2015-ben megjelentette KÉKVÁNDOR címmel.
Egykoron sok magyar tévénézőnek volt élménye a Rockenbauer Pál rendezte híres sorozat: a „Másfélmillió lépés Magyarországon”. Ahogy a film készítői, úgy Burger Barna is keletről nyugatnak indult. Alkalmanként 20 és 40 km közötti távolságokat teljesítve, heti két- három napot rászánva, több mint egy évig, 2013 májusától 2014 novemberéig tartott az útja.
A fotográfus kamerája hol a természet szépségeit, hol a meglepő furcsaságait örökítette meg. Lenyűgöző tájak, ismerős-ismeretlen emberek, meglepetések vagy éppen apró, szép részletek bukkannak elő ennek a vándornaplónak a lapjairól, ami összességében egy spirituális értelemben is erős országképet mutat nekünk. Burger Barna különleges fotói révén a ráismerés szépségével láthatjuk Magyarország tájait. Egy olyan Magyarországot, ami – a vele élő emberekkel együtt – egyszerre láttatja a táj szépségét, valamint az épített és természeti örökség együttélését. S ha mást nem teszünk, mint elcsodálkozunk, hogy mennyi rejtett szépség lakik a tájainkon, Burger Barna már akkor is elérte az egyik célját: megmutatta mindenkinek, milyen sokféle és milyen lenyűgöző ez az ország, amit a hazánknak hívunk.
Nem csak a Kékvándor c. album, hanem a vándorlás alatt készült mintegy 40 000 fotográfiának gondos válogatásából, Csizek Gabriella kurátor (Capa Központ) megrendezésében készülő kiállításon 100 kép látható. Az Országos Kéktúra tizenkét tájegységén végigvezető fotográfiák és a különleges installációk nem csak a túra teljes útvonalát mutatják be, hanem fényekkel, hangokkal, meglebbenő, megmozduló képekkel az erdők gyönyörű, megnyugtató és kiteljesítő világát megidézve vezetnek el a megismeréstől a felismerésig.
Az Országos Kéktúrát 2020-ban a National Geographic a világ 25 leginkább ajánlott utazási célpontja közé sorolta.
A Magyar Természettudományi Múzeum és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ együttműködése
A Capa Központ, mindig hálásan emlékezve arra az önzetlen szakmai és emberi segítségre, amit az alapításakor, 2013-ban Burger Barna fotográfustól kapott, régóta tervezett egy méltó kiállítást a kiváló fotográfus és a jó barát tiszteletére.
A választás Burger Barna Kékvándor könyvének fotó- és szöveganyagára esett. Szakmai együttműködő partnerként, társfinanszírozóként, a méltó helyszínt biztosítva csatlakozott a kiállítás megvalósításának tervéhez az egyik leglátogatottabb magyarországi múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum.
A két intézmény együttműködésében kerül sor a kiállítás megrendezésére és bemutatására 2024-ben, éppen 10 évvel azután, hogy Burger Barna végigjárta az Országos Kéktúrát.
Fotó: Burger Barna
A kiállításról
„A mindennapos gyaloglás inkább józan mérsékletre és kitartásra tanít. A lassú élet bátorságára és szépségére. Gyalogolnod kell, hogy mindinkább megértsd: elindulni és úton lenni a cél, nem a megérkezés. A Kéktúrát nemcsak szeretni, de tisztelni is kell.”
A Múzeum Kupolacsarnokában megrendezett kiállítás figyelembe veszi a különleges, nagyszabású tér adottságait. A falakon körbefut a Kéktúra teljes útvonala.
A térben a Kékvándor által bejárt mind a 12 tájegység bemutatkozik.
- ZEMPLÉNI-HEGYSÉG, A vadregényes táj
- CSEREHÁT ÉS AZ AGGTELEKI-KARSZT, A szelídség ritmusai
- BÜKK, Az ország teteje
- MÁTRA, A legmagasabb pont
- CSERHÁT, Zöld dombok vidéke
- BÖRZSÖNY, Az otthonos erdő
- PILIS, BUDAI- ÉS VISEGRÁDI-HEGYSÉG, Az emlékek nyomában
- GERECSE, Nyugalommal utazni jó
- VÉRTES, Romantikus séta a hátsó udvarban
- BAKONY, A csaknem megfejtett titok
- BALATON-FELVIDÉK, Az elágazó ösvények kertje
- KŐSZEGI-HEGYSÉG ÉS KEMENESHÁT, Visszanézni
Az Országos Kéktúra tájegységein végigvezető fotográfiák és a különleges installációk nem csak a túra teljes útvonalát mutatják be, hanem fényekkel, hangokkal, meglebbenő, megmozduló képekkel az erdők gyönyörű, megnyugtató és kiteljesítő világát megidézve vezetnek el a megismeréstől a felismerésig.
A fotográfiák egy része klasszikus módon, kiváló minőségű kiállítási kópiákon mutatkozik meg – felhasználva a Magyar Természettudományi Múzeum régi, használaton kívüli ún. lepkedobozait, tartófiókjait.
Ezen kívül láthatóak textilre nyomtatott képek a térbe belógatva, az erdőt stilizálva, valamint plexire nyomtatott, térhatású fotográfiák. A kupola alatti részben egy magasles várja a látogatókat, amelyről távcsővel nézhetőek a kiállítás képei. Hatalmas világítókockákon tűnnek át sejtelmesen a képek. A világítókockák egy- kétméteres magaságukkal és az átvilágított fotográfiákkal kiemelten látványos elemei lesznek a kiállításnak. Az oszlopokra a Kéktúra motívumai kerülnek, jelzőtáblák, pecsételőhelyek. A flóra és fauna átlényegülve jelenik meg a kiállításon: hanghatások, fényhatások segítik a látogatók „erdő-mező” élményét. A kiállítás képei közül néhány „megmozdul” az AR segítségével. Ezen kívül interaktív bekapcsolódásra is lesz lehetőség: érintőképernyőn bebarangolható a Kéktúra és további, tájegységenkét legalább 30-40 fotográfiát lehet megnézni.
A kiállítás külön fotókon bemutatja a kékvándorok felszerelését is. Burger Barna özvegye, Feszthammer Fanni a kiállítás rendelkezésére bocsájtotta a fotográfus néhány, a túrázás során használt tárgyát, illetve nem csak a fizikai tárgyak, de a túrázás előkészületének a dokumentumai is rendelkezésre állnak.
A kiállítás fontos részét képezik a szövegek, amelyeket Burger Barna sok évtizedes barátjával, a Kéktúrán több tájegységen át vele gyalogló alkotótársával, Kőrösi Zoltánnal írt. Az író és a fotográfus a természetről, a tájról, a megtett útról közösen írta érzékeny szövegeit.
Fotó: Burger Barna
A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
Magyarország vezető fotográfiai intézménye, amely névadója, a világhírű magyar származású fotóriporter születésének 100. évfordulóján jött létre. Állandó kiállításaival, valamint időszaki, az új nemzetközi trendekre reflektáló kortárs és klasszikus kiállításaival a fotográfia iránt érdeklődő nagyközönség érdeklődését és igényeit hivatott szolgálni. Az országos és európai hatókörű intézmény a jelenkor megközelítésében, kreatív és innovatív eszközrendszerével népszerűsíti a fotográfia nagyszerű műfaját.
Mi, magyarok büszkén mondhatjuk, hogy a magyar fotótörténet nélkül egyszerűen nem írható meg az egyetemes fotótörténet XX. századi fejezete: a magyar alkotók határozták meg a képi látásmód alakulását: Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi, a legnagyobban közül pár név. Ami kiemeli, összeköti és sikeressé teszi a magyar fotográfusok munkáit az egy olyan lényeglátás, amely valamiféle sajátos empátiából indul ki, a résztvevő megfigyelésből. Ahogy Capa mondta: Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.
A Capa Központ két jelentős gyűjteményt gondoz, amelyek az állandó kiállításain láthatóak: a magyarországi Robert Capa képek gyűjteményét és a Szigetbecsének ajándékozott André Kertész képek gyűjteményt. 500 nm-en mutatja Robert Capa, a tudósító címmel a világhírű, magyar származású háborús fotóriporter életműkiállítását, valamint 70 nm-en André Kertész saját kezűleg válogatott fotográfiáit. További 550 nm-en láthatóak időszaki, magyar és nemzetközi kortárs kiállítások. Az épület utcafrontján lévő galériában ingyenesen megtekinthető kortárs fotókiállítások és a népszerű Capa Kávézó várja a látogatókat.
A Capa Központ a kiállítótevékenységén kívül a magyar és nemzetközi fotográfus szakma sokrétű háttérintézményeként működik. Feladatkörébe tartozik fotósszakmai rendezvények szervezése, fotográfiai díjak és ösztöndíjak kezelése, a magyar és nemzetközi fotográfusok és fotográfiai műhelyek bemutatása, workshopok, konferenciák, műhelymunkák szervezése.
A fotográfiai központ tevékenységének helyszíne, a Nagymező utca 8. számú épület, a magyar szecesszió egyik nagyszerű példája – belső terei, ólomüvegablakai, lépcsőháza lenyűgöző részletekkel mutatja meg magát az alapos szemlélőnek.
2024-ben Kőrösi Orsolya kulturális menedzser, a Capa Központ alapító ügyvezetője március 15-e alkalmából átvehette a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést a magyar fotográfia világhírű alkotásainak, különösen Robert Capa életművének széleskörű megismertetését szolgáló, a tradíció és az innováció mintaszerű összhangját megteremtő intézményvezetői munkája elismeréseként.
A Magyar Természettudományi Múzeum köszönetet mond a Capa Központnak az együttműködésért.