A XXXVIII. Természettudományos Muzeológusok Találkozójának idén a Magyar Természettudományi Múzeum ad otthont augusztus 24–26. között.
A szakmai fórumra szeretettel várjuk a Kárpát-medence minden természettudományi múzeumának, természetrajzi gyűjteményének, kiállítóhelyének munkatársait és vezetőit. Számítunk a természettudományos muzeológia különböző szakterületeit képviselő szakmuzeológusok mellett preparátorok, gyűjteménykezelők, múzeumpedagógusok, közművelődési szakemberek és kulturális menedzserek részvételére is.
A rendezvény központi témája 2021-ben: Új utakon – Utánpótlás kérdés a természettudományi múzeumi szakmában. Az előadások a humánerőforrás-kezelés problémái köré csoportosulnak: hogyan tudja a múzeum megtalálni, betanítani, megtartani, motiválni a dolgozóit a változó társadalmi, járványügyi, jogi környezetben.
A rendezvény programja a korábbi évekhez hasonlóan épül fel: az első nap szakmai előadásai, workshopjai a Ludovika téri épületben lesznek, a második napon szakmai kirándulással várjuk vendégeinket. Az utolsó napon pedig a Múzeum budapesti gyűjteményeinek meglátogatásával, illetve tárlatvezetéssel (az MTM kiállításainak bemutatásával) készülünk.
Alkalmazkodva a járványügyi helyzettel járó bizonytalansághoz, valamennyi előadáshoz és workshophoz biztosítunk online hozzáférést, videostreamen keresztül elérhetővé tesszük azon határon túli és vidéki múzeumi szakemberek számára is a részvételt, akik nem tudnak személyesen megjelenni a találkozón.
A részvételi díj az előzetes kalkulációk alapján a következőképpen alakul:
Három nap: bruttó 20 000 Ft, amely tartalmazza a szállást, az étkezések (08.24. ebéd, vacsora; 08.25. ebéd; 08.26. reggeli, ebéd), valamint a tanulmányi kirándulás költségeit.
Három nap szállás nélkül: bruttó 12 000 Ft, amely tartalmazza az étkezések, valamint a tanulmányi kirándulás költségeit.
Egy nap szállással: bruttó 8000 Ft, amely tartalmazza egy napi szállás és étkezés költségeit.
Egy nap szállás nélkül: bruttó 5000 Ft, amely tartalmazza egy napi étkezés költségét.
A részvételi díj a konferencia előtt átutalással fizetendő, a számlát a jelentkezési határidő lezárulta után állítjuk ki, és küldjük el. A szállásfoglalást a jelzett igény alapján mi intézzük. A résztvevőknek belvárosi szálláshelyen, 2-3 fős szobákban tudunk szállást biztosítani. Kérjük a kedves kollégákat, hogy az alábbi űrlap kitöltésével és beküldésével jelezzék részvételi szándékukat! A jelentkezés egyéni, ezért kérjük az intézmények minden érdeklődő kollégájának személyes visszajelzését.
PROGRAM
2021. augusztus 24. (kedd)
A konferencia kiemelt témája: Új utakon?- A természettudományos múzeumi szakma megújulási lehetőségei
Helyszín: Magyar Természettudományi Múzeum, 1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.
9.00 – 10.00 Regisztráció
10.00 – 10.15 A konferencia nyitása, a megjelenteket köszönti: Bernert Zsolt főigazgató
10.15 – 10.30 Kassai Hajnal, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Múzeumi Főosztály
10.30 – 10.50 dr. Bereczki Ibolya, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre: Kihívások és lehetőségek – Lehet-e inspiráló és megtartó erejű a múzeumi munka napjainkban?
10.50 – 11.10 Buzár Ágota és Bernert Zsolt, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: Új utakon
11.10 – 11.30 dr. Gubányi András, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: Természettudományos szakalkalmazotti életpálya modell
11.30 – 11.50 Csordás Izabella ACC (coach, mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember, közgazdász): A múzeumi HR három fő kérdése: fiatal pályakezdők, pályaelhagyók és megtartás
11.50 – 12.00 Az előadásokhoz kapcsolódó kérdések és válaszok
12.00 – 12.15 Csoportkép készítése
12.15 – 13.45 Ebéd a Kupolacsarnokban
13.45 – 14.00 Báryné dr. Gál Edit, MTM Mátra Múzeuma, Gyöngyös: Elköteleződés a tudomány szolgálatában – Szakalkalmazotti létszám változása a Mátra Múzeumban
14.00 – 14.15 dr. Kutasi Csaba, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma, Zirc: A Bakonyi Természettudományi Múzeum szakalkalmazotti állományának változása a kezdetektől napjainkig
14.15 – 14.30 dr. Ábrahám Levente, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár: Utánpótlásképzés lehetőségei egy vidéki múzeumban
14.30 – 14.45 dr. Babocsay Gergely, MTM Mátra Múzeuma, Gyöngyös: Az európai természettudományi gyűjtemények integrációja: új utakon, új kihívások
14.45 – 15.00 Az előadásokhoz kapcsolódó kérdések és válaszok
15.00 – 15.10 Kávészünet
15.10-15.25 dr. Henn Tamás, Komló Város Önkormányzat József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény, Komló: „Teher alatt nyög a pálma”
15.25-15.40 dr. Szives Ottilia, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: Muzeológia és közgazdaságtan
15.40 – 15.55 dr. Gasparik Mihály, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: Amihez nem csak diploma kell – szemelvények a kurátori munka nyűgeiből és gyümölcseiből
15.55 – 16.10 Szvák Enikő – Madai Ágota, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: Csontok bűvöletében
16.10 – 16.25 Az előadásokhoz kapcsolódó kérdések és válaszok
16.25 – 16.40 Kávészünet
16.40 – 18.00 Kiállítások megtekintése tárlatvezetéssel
18.00 Vacsora a Kupolacsarnokban
2021. augusztus 25. (szerda) Szakmai kirándulás
A szállással rendelkező résztvevők a hotelben kapnak reggelit, a többi résztvevőnek nem biztosítunk reggelit erre a napra.
8.15 Gyülekező
8.30 Indulás a terepi programra
9.45 – 12.00: Kirándulás a Dinnyési-fertő területén, biológus vezetésével
12.00 – 13.20: Ebéd a Vörösmarty Pincében (Velence, Bence-hegy)
13.20 Indulás a kápolnásnyéki Vörösmarty Emlékházba
13.30 – 14.30 A Vörösmarty Emlékház megtekintése Gránitz - Pápai Judit vezetésével
14.40 – 16.00 A Halász-kastély bejárása, kiállításainak megtekintése Gránitz - Pápai Judit vezetésével, látogatás a Belatiny Sörmanufaktúránál
16.00 – 16.30 Szendvicsvacsora és borkóstoló a kastély kávézójában
16. 30 L. Simon László köszöntő beszédet mond
18.00 Indulás Budapestre
19.30 – Érkezés Budapestre
2021. augusztus 26. (csütörtök)
Az MTM Ludovika téri és Baross utcai épületében gyűjteménylátogatás Helyszínek: Magyar Természettudományi Múzeum, 1083 Budapest, Ludovika tér 2-6; 1088
Budapest, Baross utca 13.
A szállással rendelkező vendégek a hotelben kapnak reggelit, a többieknek a Kupolacsarnokban biztosítunk reggelit.
8.30 – 9.30 Reggeli a Kupolacsarnokban
9.30 – 10.45 Az Emlősgyűjtemény bemutatása dr. Csorba Gábor vezetésével
10.45 – 11.00 Kávészünet
11.00 – 12.15 A Mélyraktár bemutatása dr. Gasparik Mihály vezetésével
12.15 – 13.45 Ebéd a Kupolacsarnokban
13.45 Indulás a Baross utcai épületbe (egyénileg megoldva, tömegközlekedéssel, autóval vagy gyalog)
14.00 – 14.45 Látogatás a Hártyásszárnyúak Gyűjteményében dr. Vas Zoltán
14.45 – 15.30 Látogatás a Talajzoológiai Gyűjteménycsoportban Deákné dr. Lazányi-Bacsó Eszter vezetésével
17.00 – 19.30 Ujvári Zsolt: Rejtett parányok c. fotókiállításának megnyitója és fogadás a Kupolacsarnokban. Köszöntőt mond Bernert Zsolt főigazgató és Rahmé Nikola természetfotós. Fellép Csikós József jazz zongoraművész.
Új utakon
Buzár Ágota általános és közművelődési főigazgató-helyettes
Bernert Zsolt, főigazgató
Magyar Természettudományi Múzeum, 1088 Budapest Baross u. 13.
email: bernert.zsolt@nhmus.hu, buzar.agota@nhmus.hu
kulcsszavak: HR, stratégia, természettudomány, múzeum
2019-ben bekövetkezett vezetőváltás óta számos változás történt a Magyar Természettudományi Múzeum életében, amelyek hatással voltak a munkahelyi légkör, a munkatársak motiváltságának, elkötelezettségének alakulására. Egy új, nyitottabb és befogadó szemléletű munkahely és múzeum kezdett formálódni, amelynek átmenetileg gátat vetett a közalkalmazotti jogviszony átalakulása és a világjárvány okozta változások.
A munkatársi létszámfluktuáció hátterében a múzeum és azon belül a munkatársak alulfinanszírozottsága, a múzeum helyzete körüli bizonytalanságok és az új múzeumvezetéshez kapcsolódó félelmek álltak. Az MTM egyik stratégiai célkitűzése, hogy vonzó munkahelyet teremtsen. Ennek tervezése, kidolgozása és megvalósítása a következő időszak kiemelt feladata lesz.
Kassai Hajnal, főosztályvezető
Emberi Erőforrások Minisztériuma, Múzeumi Főosztály
A természettudományi szakág esetén kikerülhetetlen a rekrutáció és a tudások (kompetenciák) fiataloknak való átadásának kérdése. A MúzeumokMa2020 kutatás eredményeinek bemutatása, kitérve egyes HR kérdésekre a múzeumi szakmában, úgymint: a munkatársak fejlesztése; a hiányterületek, a munkatársak (alkalmazottak és középvezetők) fejlesztése. –erre a problémára keresik a megoldást.
A továbbiakban ismertető a Magyar Természettudományi Múzeum debreceni helyszínéhez készített koncepció egyes elemeiről - elsősorban azokról, melyek hosszú távon segíthetik a természettudományos érzékenyítést és képzést.
Kihívások és lehetőségek – Lehet-e inspiráló és megtartó erejű a múzeumi munka napjainkban?
Dr. Bereczki Ibolya, ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettes
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
bereczki.ibolya@skanzen.hu
Kulcsszavak: pályaorientáció, szakmai képzés, intézményi menedzsment, múzeumi szakmai tudás, karrierlehetőségek, Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK), Örökség Kultúrpolitikai Intézet, MúzeumokMa 2020 kutatás, a koronavírus-járvány hatásai.
A magyar múzeumok történetének utóbbi ötven évében minden bizonnyal több változás zajlott le falaik között, mint az azt megelőző több mint százötven esztendő alatt. Az 1962-ben létrehozott megyei múzeumi intézményi hálózat, az országos múzeumok rendszere, a többszáz kisebb és közepes intézmény megszületése, fejlődése, helyenként és időnként stagnálása vagy éppen elsorvadása egy olyan korszak volt, különösen annak második felében, amelyben a pályára kerülés és a pályán maradás többnyire egyenes vonalú volt, és évtizedekig tartó egy helyen munkálkodást is jelentett.
A közelmúltban az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által vezetett, a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ bevonásával végzett, nagyszabású kutatás, a MúzeumokMa 2020 egyik kérdésköre is több szinten foglalkozott a múzeumi szakemberek helyzetével, többek között vizsgálta a pályára kerülés és az ottmaradás motivációit, a munkatársak fejlesztésének lehetőségeit, a pályán maradás lehetőségeit és a fluktuáció hatását. A témákban több, a témához szorosan kapcsolódó online publikáció jelent meg a kutatócsoport tagjai, Kassai Hajnal, Bereczki Ibolya, Makranczi Zsolt, Csordás Izabella és Nagy Magdolna tanulmányaiként a Magyar Múzeumok internetes folyóiratban (https://magyarmuzeumok.hu/cikkek/muzeumok-ma-2020) és a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ honlapján https://mokk.skanzen.hu/20201125elindult-a-muzeumok-ma-2020-kutatas-eredmenyeit-ismerteto-publikacio-sorozat, valamint a Pulszky Társaság honlapján (www.pulszky.hu).
A Pulszky Társaság fiatal szakembereket összefogó szakosztálya, a Pulszky Fiat 2020. júliusi gyorsjelentése is a múzeumi dolgozók közalkalmazotti státuszváltásának lehetséges hatásairól és következményeiről szól. (https://pulszky.hu/news/nyakunkon-a-kozalkalmazotti-statuszvaltas-hogyan-tartsuk-meg-a-muzeumban-a-fiatalokat/) A felmérés óta eltelt bő egy év, és a múzeumi munkatársaknak a Munka törvénykönyve hatálya alá kerülése óta eltelt időszak máris számos tanulságot hozott, nehezítve mindezt a koronavírus-járvány miatt megváltozott munkakörülményekkel, a személyes munkakapcsolatok kényszerű lecsökkenésével, a szakmai inspirációkat és személyes eredményeket is jelentő szakmai konferenciák, workshopok elmaradásával vagy a virtuális térbe kerülésével. A témával foglalkozott a MOKK 2020-as (https://mokk.skanzen.hu/20200408a-koronavirus-jarvany-miatt-kialakult-helyzet-es-varhato-hatasai-a-hazai-muzeumokban) és 2021-es felmérése (https://mokk.skanzen.hu/20210301a-koronavirus-jarvany-miatt-kialakult-helyzet-es-varhato-hatasai-a-hazai-muzeumokban-2021), és legújabban Berényi Mariannának a home office munkavégzésről készített kutatása, jelenleg hét publikált részben (https://magyarmuzeumok.hu/cikk/igy-dolgoztunk-mi-a-jarvany-idejen-1-resz-a-kerdoives-kutatas-valaszadoi).
Az eddig ismeretlen korlátok és hiányok mellett ugyanakkor az elmélyült muzeológiai, a gyűjtemények rejtőzködő darabjait feltáró munka lehetőségét is előhozta a pandémia. Éltünk-e ezekkel a lehetőségekkel, inspirálták-e a kollégákat az online tudásátadás pillanatok alatt kinyíló lehetőségei, vagy éppen virtuális elenfántcsont-toronyba húzódtak-e? Mindezeket a helyzeteket a múzeumi menedzsment miként kezelte, sikerült-e megtalálni azokat a módokat, amelyekkel a múzeumi munkatársak motivációja erősödhetett? Az online módszerek növelték-e az önképzés igényét, bővítették a szakmai munkatársak ismereteit az új típusú, vagy a hibrid munkavégzés körülményei között?
A járvány elmúltával, vagy éppen visszatérésétől fenyegetetten miként javítható kollégáink közérzete, növelhető munkabírása és eredményessége, tanultunk-e a körülöttünk lévő világ gyors, és gyakran általunk befolyásolhatatlan körülményeinek változásából? A számtalan kihívás a nehézségek mellett lehetőségeket is hozott, és a felhalmozódott tapasztalatok újabb kapukat is nyithatnak, megerősítve a pályán maradás szándékát vagy éppen a visszatérést, sőt, az új munkatársak belépését a múzeumokba.
Az utánpótlás lehetőségei egy vidéki múzeumban
Ábrahám Levente, igazgató
Rippl-Rónai Múzeum
Kulcsszavak: szervezeti felépítés, anyagi motiváció, helyi sajátosságok
2012-ben Kaposvárott egy új szervezeti felépítést (modellt) hoztunk létre, amely a feladatkörökre épült és szakított az országos múzeumok kicsiben történő szervezeti leképezésével. Ennek megfelelően szabtuk át az egyes munkaköröket, sokszor osztott, de nem multifunkciós munkaköröket létrehozva.
Működik-e ez a modell? A tapasztalatok vegyesek. Az egyes csoportok közötti együttműködés folyamatosan csiszolódott az évek során, a vezetők száma csökkent, nem a rivalizálás jellemző a szakágak között, hanem teammunka.
Mi szükséges ahhoz, hogy a múzeum jó munkahely legyen? Jó vezető, biztonságos munkakörülmények, vonzó fizetés, karrierlehetőség, jó munkatársak, csapatmunka, rugalmas munkaidő. A vonzó fizetések hiánya miatt a múzeum nem jó munkahely! A múzeumok létszám- és bérgazdálkodást folytatnak. Ez a valóságban garantált bérminimum szinten nem lehetséges. A múzeumok ezért a HR-ben is kényszerpályán mozognak.
Magyarországon nincs természettudományi muzeológusképzés. A természettudományi szakterület sokrétűsége miatt nincs is rá szükség. „Muzeológus” a life long learning folyamat által lesz jó előképzettségű személyből. Az EMMI által kiadott Fehér könyv és a leltározási szabályokról tartott online tanfolyam kiváló kezdeményezés!
Megoldandó probléma a preparátorképzés. Legalább a volt OKJ szintű tanfolyamra lenne szükség.
A gyűjteménykezelők tanfolyami képzésében fontos szerepe van a MNM-nak.
Hogyan pótoljuk a múzeumi szakembereket? Soha ne forduljunk fejvadász céghez J! Sajnos évek óta tart a szakmai erodálódás, felerősödött a fluktuáció. Fokozatosan csökkent a tud. fokozattal rendelkezők aránya. Ösztönzők nélküli szakterületen, hosszútávon csak a dolgozóink elszántsága és kitartása tartja a múzeumi pályán a szakdolgozókat.
Azonnali életpályamodellt a múzeumokba! A természettudomány szakterület diverzifikációja miatt egyszerre kell specializálódni és sokrétűvé is válni. Ennek feloldása lehet a külső munkatársi rendszer fenntartása, lásd: Bakonykutatás. Az önkéntes szükségszerűen nem jelent ingyen munkaerőt. Előnye a társadalmasítás. A hiányzó munkaerő pótlása lehet szakmai gyakorlatok segítségével és a duális képzésben is. A nyári diákmunka, közösségi munka sem lebecsülendő. Kevesen használják ki a rehabilitációs munkaerőt valamint a fiatal pályakezdők alkalmazásának támogatottságát.
Ma már elképzelhetetlen a múzeum működtetése a közmunkások nélkül. A közmunkások számára a múzeumunk sajnos karrierlehetőség.
Munkabér sponzoráció, ritka, mint a fehér holló, de létezik. (Nálunk 2 fő).
Múzeumunk természettudományi szakembergárdája megfiatalodott, közös sajátosságuk, hogy többségük szakdolgozós hallgatóm vagy tanítványom volt az egyetemen.
Az európai természettudományi gyűjtemények integrációja: új utakon, új kihívások
Babocsay Gergely, muzeológus
Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma
babocsay.gergely@nhmus.hu
Kulcsszavak: CETAF, digitalizáció, DiSSCo, gyűjtemények hozzáférhetősége, közösségi tudomány, Synthesys+, társadalmi hasznosulás
Az Európai Természettudományi Gyűjtemények Konzorciuma (Consortium of European Taxonomic Facilities = CETAF) célja az európai gyűjtemények együttműködésének előmozdítása, a jó gyakorlatok cseréje és a tagintézmények közös fellépése a taxonómia és a gyűjtemények érdekében. A CETAF-nak 22 országból 71 tagja van, amelyek közel 5000 kutatót alkalmaznak, és az ismert fajok 80%-át őrzik. Magyarországról a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) és tagintézményei tagjai a CETAF-nak. A CETAF egyik legsikeresebb kezdeményezése a DiSSCo (Distributed System of Scientific Collections) projekt életre hívása volt. A DiSSCo egy olyan európai kutatási infrastruktúra (European Strategy Forum on Research Infrastructures), amelynek célja a gyűjtemények integrálása egy független intézményekből álló kutatási infrastruktúrává, melynek anyagai digitalizáció révén közös platformon válnak elérhetővé. A DiSSCo 2026-ra válik teljes kapacitással működő egységgé. Létrehozását több olyan projekt is segíti, amelyek előrevetítik a DiSSCo jövőbeni működésének mibenlétét.
Az ICEDIG a gyűjtemények digitalizációjának minden aspektusára keresett válaszokat, ide értve a különféle gyűjteménytípusok (botanikai, alkoholos, rovar, geológiai stb.) tömeges digitalizációja, 3D-s képalkotás, adatstruktúra, gyűjteményi interoperatibilitás stb. A Synthesys+ Virtuális Hozzáférés modulja a digitális hozzáférés jövőbeni igényeinek kiszolgálását kis léptékben, de professzionálisan képezi le. A DiSSCo adatbázisa a példányok nemzetközi egyedi azonosítója révén olyan más adatbázisokkal fogja összekapcsolni az őrzött javakat, mint a biodiverzitással kapcsolatos irodalom szabad hozzáférésű globális digitális könyvtárát képező Biodiversity Heritage Library vagy mint a biodiverzitással kapcsolatos megfigyeléseket rögzítő GBIF (Global Biodiversity Information Facility), csak kettőt említve a sok közül. A DiSSCo az európai gyűjtemények integrált digitális hozzáférésének megteremtésével csillagászati léptékben fogja növelni azok társadalmi hasznosulását, beláthatatlan távlatokat nyitva a kutatás, a civil tudomány, az oktatás és a közművelődés előtt. Az MTM társult tagként részt vesz a DiSSCo kialakításában, de teljes jogú taggá akkor válhat, ha felkerül a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útitervbe. E cél kiemelten fontos az MTM és tagintézményei számára, de a többi hazai természettudományi gyűjtemény csatlakozása az MTM ezen törekvéséhez is elengedhetetlen a 21. századi betagozódásuk érdekében.
Elköteleződés a tudomány szolgálatában
Szakalkalmazotti létszám változása a Mátra Múzeumban
Báryné Dr. Gál Edit, múzeumigazgató
Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma
Kulcsszavak: MTM Mátra Múzeuma, vidéki múzeum, helytörténet, elköteleződés, szolgálat
Az MTM Mátra Múzeuma az ország legnagyobb természettudományi gyűjteményével rendelkező vidéki múzeuma. A természettudomány mellett jelentős nagyságú helytörténeti gyűjteményt is őriz és gyarapít, s ez által Gyöngyös történetének kutatóbázisa. Az eredetileg 1897-ben alakult Mátra Múzeumot és egykori gyűjteményeit a háború viharai elsodorták, de 1957-ben az Orczy kastély falai között újjá alakult, s töretlenül működik ma is. Az intézmény dolgozóinak létszáma az eltelt közel 65 év alatt 4 és 22 fő között mozgott.
A múzeumi terület és a gyűjtemények nagyságával párhuzamosan egy darabig nőtt a szakmuzeológusok létszáma. A legalacsonyabb létszám az induláskor, 1957-ben volt, a legmagasabb az 2010-es évek elején. Jellemzően azok választották ezt az életutat, akik elköteleződtek a tudomány szolgálata, a kutatás mellett, hiszen onnan mentek nyugdíjba, ahol pályájukat kezdték. Jelenleg 17 fő az alkalmazottak száma, ebből szakmuzeológus 6 fő, akikből 1 fő fiatal pályakezdő segédmuzeológus. A rovar gyűjteményben két fő, a többi gyűjteményben 1-1 fő szakmuzeológus dolgozik. Az alacsony létszám eleve determinálja, hogy mindenki többféle, a múzeum működését szolgáló munkát is végez a gyűjtemények gondozásán kívül. Ez már nem csak a tudomány, hanem az intézmény szolgálata is.
Amihez nem csak diploma kell – szemelvények a kurátori munka nyűgeiből és gyümölcseiből
Gasparik Mihály, főmuzeológus
Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tár
gasparik.mihaly@hmus.hu
Kulcsszavak: vendégkutatók, gyűjtemény, szakértelem, nyilvántartás, publikáció
A magyar nyelv értelmező szótára szerint a szakértelem kifejezés jelentése: alapos szakmai tanultságon és gyakorlaton alapuló hozzáértés. A wikiszótárban már egy hosszabb leírást találhatunk, többek között ezzel a szöveggel: A szakmai jártasság magas foka, amely alapos szakmai tanultságon és tapasztalati gyakorlottságon alapuló magas szintű hozzáértés. Ez utóbbi mondatból talán mindenki számára világos, hogy ehhez esetleg akár sok hosszú évre is szükség van.
A múzeumi gyűjtemények, gyűjteményrészek kurátoraitól az egyik legfontosabb követelmény, hogy szakértelemmel kezeljék a rájuk bízott gyűjteményi anyagot. Ez – sok egyéb feladatuk mellett – azt is magában foglalja, hogy az intézménybe látogató vendégkutatóknak alapos szakmai segítségnyújtással, adatokkal, egyéb információkkal szolgáljanak. Ez a munka a legtöbbször nagyon időigényes, az idő mellett pedig jelentős energiát is elvon a kurátorok saját kutatásaitól, de jó esetben sokszor megtérül a befektetett munka. Ennek akkor van még nagyobb esélye, ha az illető kurátor nem csak a szűkebb kutatási területébe tartozó gyűjteményi anyagot ismeri, hanem az egész gyűjteményt vagy legalábbis egy nagyobb gyűjteményrészt.
Az Őslénytani és Földtani Tár ősgerinces gyűjteményében az utóbbi években többször is előfordult, hogy külföldi vendégkutatóknak (akik a legtöbb esetben a SYNTHESYS kutatási program keretében érkeztek) olyan, esetenként egyedileg nem is leltározott, tehát a nyilvántartásból nem kikereshető fosszíliákat sikerült mutatnom, amelyekről kiderült, hogy nagyon érdekes és fontos új adatokkal szolgáltak/szolgálnak a tudomány számára. Ennek köszönhetően több alkalommal is társszerzőként szerepelhettem olyan publikációkban, ahova nem specialistaként, hanem a szakértelemmel végzett kurátori munkám elismeréseként kerültem be. Ezen publikációk egy része kimondottan nívós folyóiratokban jelent meg (vagy fog megjelenni), így azt mondhatjuk, hogy – az impakt faktorok igézetében (vagy kényszere alatt...) élő és alkotó szakmában – tulajdonképpen „jó vásárt” jelentettek ezek a munkák számomra.
Természettudományos szakalkalmazotti életpálya modell
Gubányi András, tudományos és gyűjteményi főigazgató-helyettes
Magyar Természettudományi Múzeum
kulcsszavak: életpálya modell, természettudomány, múzeum
A közgyűjteményi és kulturális területen csaknem 20 éve kezdődött az a szakmai munka, mely napjainkban is tart egy lehetséges életpálya modell kialakítására. Ennek látható eredményei a könyvtárak vonatkozásában már publicitást nyertek. A múzeumi szféra esetében a gyakorlatba a Petőfi Irodalmi Múzeum esetében történt meg az alkalmazása. A természettudományok esetében a terület sokrétűsége és specialitásai miatt erre még nem került sor. Az előadásban vitaindító jelleggel egy megoldási javaslat kerül ismertetésre, amely kiindulópontja lehet az intézmény új stratégiai célkitűzéseit is figyelembe vevő, kiszámítható, átlátható, igazságos és objektív, továbbá motiváló életpálya modell felvázolásának.
A Bakonyi Természettudományi Múzeum szakalkalmazotti állományának változása a kezdetektől napjainkig
Kutasi Csaba, entomológus-igazgató
MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma
kutasi.csaba@nhmus.hu
Kulcsszavak: Bakonyi Természettudományi Múzeum, személyi állomány, muzeológus, preparátor, múzeumpedagógus
A Bakonyi Természettudományi Múzeum 1972-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Kezdetben egy entomológusból, egy gerinces zoológusból és egy preparátorból állt a szakmai létszám. Az első évtizedben fokozatosan növekedett az intézmény szakalkalmazottainak száma. Geológust viszont csak 1985-ben sikerült alkalmazni. Ettől kezdve az intézmény minden gyűjteményét a szakághoz tartozó muzeológus felügyelte.
1992-ben a múzeum önállósodott, ekkor minden muzeológus munkáját külön preparátor segítette. Az önállósodással a saját bevételeket is növelni kellett, melyeket a múzeum a külső megbízásos munkákból tudott teljesíteni. Ehhez több szakemberre volt szükség, így a múzeumi létszáma (részben a saját bevételek terhére) bővült. 2002-ben változott az intézmény vezetése, a fenntartó mérsékelte a saját bevételekre vonatkozó elvárásait, így a szakemberek ismét a hagyományos múzeumi feladatokra fókuszálhattak, létszámuk a korábbi szinte csökkent. 2011-ben két muzeológus nyugdíjba vonult, de csak az egyik pótlását engedélyezték. 2012. december 31-én ezzel a csökkent létszámmal vált a múzeum a Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményévé.
A csatlakozás után két osztály jött létre a múzeumban, egy Múzeumpedagógiai és Ismeretterjesztési, valamint egy Gyűjteményi Osztály. A kutatói létszám egy fővel csökkent, mivel egy muzeológusi státuszból múzeumpedagógiai lett. A múzeumban jelentős szakkönyvállomány található, már 1979-től volt könyvtáros az intézményben. A tagintézményé válással ebből a munkakörből könyvtáros-múzeumpedagógus státusz került kialakításra. Korábban nem volt múzeumpedagógus munkakör, minden szakalkalmazott részt vett a közművelődési feladatok ellátásában és minden más felmerülő feladat megoldásában is. A hatékony működés érdekében a két osztály 2016-ban megszüntetésre került, a szakalkalmazotti létszám stabilizálódott, a közalkalmazotti státuszból való kilépés után sem vált meg senki az intézménytől.
A múzeum vezetői az adott lehetőségek között megtettek mindent, hogy a szakemberek az intézménynél maradjanak. A kutatásban például a szabad témaválasztás érvényesült. Támogatták a szakmai továbbképzést, diplomák és tudományos fokozatok megszerzését. A külső megbízásos munkák bevételéből az abban részt vevő dolgozók is részesedtek. Fontos volt a kollégákkal a jó kommunikáció fenntartása, ötleteik felkarolása és támogatása.
Muzeológia és közgazdaságtan
Szives Ottilia, főmuzeológus
Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tár
szives.ottilia@nhmus.hu
Kulcsszavak: muzeológia, kutatás, utánpótlásképzés, SWOT, intézményi szocializáció, életpálya, Magyarország
A természettudományi múzeumok a tudomány és a kultúra határterületén működő közintézmények, a múzeumok feladata a tudás és a felhalmozott értékek megőrzése, gyarapítása és átadása. Ennek megfelelően a muzeológusok komplex feladatokat látnak el, próbálnak igazodni a változó társadalmi és fenntartói igényekhez, melyben a gyűjteményi és az ezekhez kapcsolódó kiállítási és közművelési munka állandó feladat, míg a múzeumi kutatások létjogosultsága nemzetközi szinten is megkérdőjeleződött. Az utánpótlás képzésébe és kiválasztásába történő beleszólás anyagi és személyi feltételei nem adottak mindenütt, a gyűjteményi kurátorok lehetősége is csökkent az új múzeumi szakemberek kinevelésében. A múzeumok toborzó ereje eltűnt azáltal, hogy a muzeológusok egyre kevésbé vesznek részt az egyetemi oktatásban.
A gyűjtemények fejlesztését és rendezettségük növelését nemzetközileg is elismert kutató kurátorgárda biztosítja, melynek megléte nemcsak az intézményi hitelesség és a megfelelő szakmai színvonalú ismeretterjesztés alapja, hanem pályázati források bevonására is lehetőséget ad. A gyűjtemények és az intézmény szempontjából az az ideális, ha a kurátorok kutatók is egyben. A múzeumok üzenete a gyűjteményi anyagokon alapuló tudományos eredmények, és a kapcsolódó területek tudományos újdonságainak szintetizálásával színvonalas és időszerű tudásátadásra irányul. Ideális esetben a kiállítások tartalma, szakmaisága egy hiteles múzeum esetében illeszkedik a múzeum eszmeiségéhez, ezáltal jelentős mértékben formálja a közgondolkodást.
Az utánpótlás képzése ideális esetben két lépcsős folyamat: a tudományos ismeretek átadhatóak oktatási intézményekben, azonban a muzeológiai szaktudás kizárólag az adott intézményben, alegység-specifikus módon hagyományozódhat. A kiválasztás nem fentről vezérelt, hanem intézményi alegység-specifikus szempontok alapján alegység-vezetői, a gyűjteményi igényeket figyelembe vevő feladat legyen. Fontos a muzeológusok közötti differenciáció készségek és igények alapján. SWOT analízis segítségével szemléltethető a régi- és utánpótlás kollégák eltérő stratégiai helyzete, melyből következik, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az intézményi kutató- és preparátorgárda megtartására, a régi és új kollégák közti, az új kollégák integrálását célzó intézményi szocializációra, ahol az „egy intézményhez tartozás”, együttműködés, összetartás, csapatszellem, elkötelezettség hiteles erősítése a cél. A kiállításokhoz és a közművelési feladatok ellátásához kapcsolódó megfelelő anyagi források központi biztosítása mellett az intézményi szakalkalmazottak, valamint az utánpótlás pályán tartása nem képzelhető el a muzeológusi életszínvonal jelentős emelése, hosszútávú, stabil életpálya és a bérek egységes rendezése nélkül.
Csontok bűvöletében
Szvák Enikő, muzeológus-kurátor
Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár, Szegedi Tudományegyetem, Biológia Doktori Iskola, Embertani tanszék, PhD hallgató
Madai Ágota, preparátor
Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, régész, MA
email: madai.agota@nhmus.hu
Kulcsszavak: embertan, csontok, múmiák, antropológia
Az Embertani Tár a korábbi években is kiemelkedően fontosnak tartotta az utánpótlás kinevelést, és az új utak, innovatív lehetőségek keresését. Az utódlás keresésben mindig is aktív szerepet vállalt és vállal egységünk. Igyekszünk munkánkat megszerettetni és megismertetni a minél szélesebb közönséggel, ezért a legkisebbek figyelmének felkeltését már a gyerektáborokban elkezdjük, majd a szakmánk iránt érdeklődő középiskolás diákok, és egyetemi hallgatók számára pedig igyekszünk önkéntességi lehetőséget, és kutatási témákat biztosítani.
A jelenlegi dolgozók személyes szakmai életútja is színes palettán mozog, van köztünk biológus, régész, történész is. Úgy véljük a jó muzeológust, és kutatót a szakma szeretetén és professzionális ismeretén túl, multidiszciplinaritás, kreaítivítás, és tettrekészség jellemzi. Úgy érezzük a tudományterületek közti átjárhatóság, és változatosság folyamatosan új ötletekre sarkal minket. Az eltérő látásmódunk miatt egy probléma megoldását, több irányból is meg tudjuk közelíteni.
Igyekszünk a szűkebb szakmai kutatási területünkön és külföldi szakmai továbbképzéseken, konferenciákon részt venni, hogy múzeumunk hírnevét, elismertségét ápoljuk és kiváló szakmai kapcsolatokat építsünk. Ugyanakkor a múzeumunk berkein belül innovátorként kötelező feladatainkon túl folyamatosan új projektek és lehetőségeket keresünk, tervezünk, valósítunk meg.
Számunkra a muzeológusi munka széles skálán mozog, amely a csontok vizsgálatával kezdődik, de közel sem ott fejeződik be.