A keltikék (Corydalis) és a füstikék (Fumaria) nemzetségeibe tartozó fajokat korábban a füstikefélék (Fumariaceae) családjába sorolták. Az újabb rendszertani kutatások alapján a mákfélékhez (Papaveraceae) tartoznak. A mák (Papaver) nemzetségtől ennek ellenére igencsak különböznek. A keltikék és füstikék virágainak alakja különleges; négy sziromlevél sajátos módosulásaként fejlődik. A belső két szirom alig látszik, mert a két külső körbefogja, és nagyrészt takarja. A keltikék virágai végálló fürtvirágzatban állnak. Évelő, kistermetű, lágyszárú növények. Négy fajuk őshonos Magyarországon, leggyakoribb az odvas keltike (Corydalis cava). E faj neve arra utal, hogy gumója belül üreges. Több keltikefajra igaz, hogy virágaik többféle színűek lehetnek. Az odvas keltike állományaiban különösen gyakran megfigyelhető, hogy bizonyos egyedeknek hússzínű, másoknak fehér virágai vannak.
Közép-európai erdei faj, általában az üdébb, árnyasabb erdőket kedveli. Bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben és keményfa-ligetekben gyakran tömegesen van jelen, az ilyen erdők lombfakadás előtti időszakának meghatározó eleme. Magyarországon sokfelé gyakori, a Nagyalföldön azonban ritka, szórványos elem.
Kép és szöveg: Bauer Norbert