A hazai tücskök közül az egyik legnagyobb termetű és leggyakoribb faj a mezei tücsök. Ha a tücsök szót halljuk, elsősorban ennek a rovarnak a képe villan fel az agyunkban.
A kifejlett mezei tücsök nagyjából két centiméteres, zömök, csillogó fekete színű rovar, csupán a hátsó combok töve narancssárga. A lárvák hasonló színűek, a kifejlettektől kisebb méretük mellett megkülönbözteti őket a szárnyak hiánya vagy csökevényes mivolta.
Fotó: Ács Zoltán, izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0
A nőstény mezei tücskök a nyár folyamán rakják petéiket a talajba vékony, hosszú és egyenes tojócsövükkel. Egy-egy példány több száz petét rak az élete folyamán, amelyeket húszas-negyvenes csoportokban helyez el. Néhány hét múlva kelnek ki belőlük az apró lárvák, amelyek gyorsan növekednek, őszig 9-10 alkalommal vedlenek, kóborolnak. Ősszel lakócsövet fúrnak maguknak, ahol többnyire az utolsó előtti lárvastádiumban, hibernált állapotban vészelik át a telet.
Tavasszal tehát a nagy lárvákkal találkozhatunk. Még 1-2 alkalommal vedlenek, április végén, május környékén fejlődnek ki. A mezei tücsök fejlődésmenete kifejlés: nincs bábállapot, az utolsó vedlés során az imágó bújik ki a lárvabőrből.
Szöveg: Puskás Gellért