A csontváz különlegessége az a – feltételezhetően – honfoglalás kori nyílhegy, amely az egyik háti csigolyájába ékelődött bele. Noha a nyílvessző szárát minden bizonnyal letörték, magát a fémhegyet nem tudták eltávolítani, ezért a temetéskor is a testben maradt, s így megőrződött az utókornak. Egyúttal a valószínűsíthető halálokról is tájékoztat.
A közönséges repülőagáma Délkelet-Ázsia trópusi erdeiben él. Mozgatható bordáihoz kifeszíthető bőrlebeny csatlakozik, amellyel egyik fáról a másikra siklik. Ezt a példányt Xántus János magyar természettudós és utazó gyűjtötte Vietnámban.
Avar kori férfi koponyája
A páncél e tulajdonságát ismerte fel az MTA-BME Morfodinamikai Kutatócsoportja Domokos Gábor akadémikus vezetésével, amiből megszületett a híres magyar találmány, a Gömböc. A Gömböc geometriai alakja pedig a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatóit ihlette meg, amikor olyan különleges kapszulát fejlesztettek ki, ami a jövőben kiválthatja a cukorbetegeknek szükséges inzulinos fecskendőket.
A pacsirtafüvek nemzetségébe tartozó Polygala xanti-t Xántus János gyűjtötte először a Kaliforniai-félsziget déli részén. A növényfaj endemikus a félszigeten, vagyis máshol nem él a világon.
A képen látható példányt a Fővárosi Állat-és Növénykert ajándékozta a Magyar Természettudományi Múzeumnak, ahol az Állattár munkatársai kitömött preparátumot készítettek belőle a kiállításnak.
A kockás pitont Xántus János magyar természettudós és utazó, gyűjtötte Borneó szigetén 1870–71-ben, majd a bőrét a Magyar Természettudományi Múzeumnak ajándékozta.
A „cruella” faji jelző Dorothy Gladys Smith 101 kiskutya című novellájában (1956) szereplő negatív főhős angol nevéből származik (Cruella de Vil, magyar fordítása Szörnyella de Frász).
A selyemmályvák nemzetségébe tartozó Abutilon xantii fajt a növény első gyűjtőjéről, Xántus Jánosról nevezték el. Később kiderült, hogy a korábban leírt kaliforniai selyemmályvával (Abutilon californicum) azonos, így a faj elfogadott tudományos neve ma már nem őrzi a híres magyar felfedező emlékét.
A toke gekkó a ma ismert gekkófélék második legnagyobb faja. Délkelet-Ázsia trópusi erdeiben él. Jellegzetes, erőteljes hívóhangjáról kapta a hangutánzó toke nevet. Az éjszaka aktív állat hímjei agresszívan védik saját területüket, és bátran megtámadnak más állatokat is. Délkelet-Ázsiában a toke gekkó a jó szerencsét és a termékenységet szimbolizálja.
