Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum)
Az Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a nem fenyegetett (Least Concern) fajok között tartja nyilván. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
A legnagyobb termetű európai patkósdenevérfaj.
Magyarországon nagyobb épületek padlásterében alakítja ki kölykezőkolóniáit. Társaságkedvelő faj, a hasonló igényű csonkafülű denevérrel gyakran egy búvóhelyen fordul elő. Kizárólag melegebb, stabil mikroklímájú föld alatti élőhelyeken telel. Párzása a nyár második felétől őszig tart, esetenként tavasszal is történhet, főként barlangokban zajlik. Helyéhez hű faj, ritkán vonul nagyobb távolságra, 500 kilométeres vonulási rekordtávolsága ezért igen figyelemre méltó. A legtovább élő európai fajok közé tartozik, legidősebb ismert egyede 31 éves volt. Kolóniái nagyrészt 10 évnél idősebb egyedekből állnak.
Nagy patkósdenevér (kép: Görföl Tamás)
Magyarországon legjelentősebb állománya az Északi-középhegységben él, de a Mecsekben és az Alföld keleti részén is megtalálhatók kolóniái. Az utóbbiak tagjai csak a vegetációs időszakban élnek a síkvidéki területen, telelésre a Bihar hegység barlangjaiba húzódnak.
Kölykezőkolóniáit elsősorban a tetőszerkezet renoválása veszélyezteti. Ilyenkor ugyanis a galambok betelepülnek a padlásra, és repkedésük miatt a denevérek nem tudnak napközben pihenni, végül kénytelenek elköltözni. A berepülőnyílásokat ráadásul gyakran lezárják, hogy ne halmozódjon fel a galambürülék. Föld alatti élőhelyeken tanyázó állományait a barlangi turizmus és a barlangászás veszélyeztetheti, különösen a telelési időszakban. Az általa lakott bányavágatok beomlása, a kialakuló gázszifonok pusztító hatása szintén rosszul érintheti.
Szerző: Görföl Tamás (Emlősgyűjtemény)