Vedran šegota a Synthesys program támogatásával érkezett múzeumunkba.
A fiatal horvát kutató a Zágrábi Egyetem Botanikai Tanszékének munkatársa, és a Herbarium Croaticum kurátora. A horvát botanikus múzeumunkba a SYNTHESYS program keretében érkezett, intézményünkben tett látogatása után a Bécsi Természettudományi Múzeumban folytatja tudományos projektjét. Vedran šegotát kutatásairól és jövőbeli terveiről kérdeztük.
Miért éppen a mi múzeumunkban kezdte SYNTHESYS-kutatását?
Ez a világ egyik legnagyobb gyűjteménye a délkelet-európai, illetve balkáni mohaanyagokat tekintve, amelyben jelentős mennyiségű horvátországi lombosmoha és májmoha példány található. Mivel csak két hétig tartózkodom itt, kizárólag a ritka és veszélyeztetett fajokat tanulmányozom, melyek a horvátországi moha vörös listára kerülhetnek a jövőben. Ezek a példányok későbbi kutatásaimban is fontos szerepet játszanak majd.
Miről szól a kutatása?
Kutatótársaimmal két éve egy új lista elkészítéséhez láttunk hozzá, ami a horvátországi lombosmohákat és májmohákat tartalmazza. Átfogó adatbázist hoztunk létre, melyben minden szakirodalmi adat szerepel az elmúlt kétszáz év kiadványaiból. A teljes adatbázishoz azonban még mindig hiányzik néhány fontos információ, mivel hosszú évtizedekig senki sem foglalkozott a Zágrábi Egyetemen található mohagyűjteménnyel, melynek példányait többnyire a XIX. században és a XX. század első felében gyűjtötték. SYNTHESYS-kutatásom célja, hogy megvizsgáljam a Magyar Természettudományi Múzeum történelmi anyagát, mely nagyjából négyezer, Horvátországban gyűjtött mohapéldányt tartalmaz. Horvátországban a mohászatnak nincsenek komoly hagyományai, de a múltban magyar és osztrák kutatók jelentős anyagokat gyűjtöttek a területről. Még napjainkban is számos példányt gyűjtenek külföldi kutatók, akik közül Papp Beáta, a Magyar Természettudományi Múzeum Mohagyűjteményének vezetője komoly felfedezésekkel járult hozzá a Horvátországban honos mohafajok megismeréséhez.
A Herbarium Croaticum kutatójaként a botanikát átfogóan műveli, vagy kezdetektől fogva a mohákra szakosodott?
Még diákként és később fiatal kutatóként is főként a magasabb rendű (edényes) növényekkel foglalkoztam, de hamar lehetőségem nyílt arra, hogy a mohákról is részletesebben tanuljak. Mivel mindkét csoporttal foglalkozom, és felelős vagyok az alacsonyabb rendű növények és a magasabb rendű növények gyűjteményeiért is a Herbarium Croaticum-ban, mindkét csoportot ismernem kell. Ezzel együtt még mindig kezdő mohásznak tartom magam, persze a tudásom minden egyes terepi kutatással és fajhatározással bővül.
Honnan lehet tudni, hogy mely fajok védettek?
Az előzetes Európai Moha Vörös Listát mostanában ismertették, mely alapján elkezdtünk foglalkozni ezeknek a fajoknak a horvátországi előfordulásával és gyakoriságával. Ugyanakkor néhány faj esetében meglehetősen hiányosak az ismereteink a korábbi lelőhelyeiket illetően, nem ismerjük jelenlegi előfordulásukat, így képtelenek vagyunk megállapítani a védettségi státuszukat.
Mi a szerepe a Vörös listának?
Az európai és a nemzeti vörös lista hasznos eszköz a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek számára. Horvátországban számos faj áll védelem alatt, bár ezek főként magasabb rendű növények és állatok. A mohák esetében ugyanez sajnos nem mondható el, hiszen csupán néhány faj védett. Az Európai Vörös Lista legnagyobb előnye, hogy a rajta szereplő fajok idővel az európai és a nemzeti jogi szabályozásba is bekerülnek, ezáltal védettséget kapnak.
Gyakran jár gyűjtőutakra?
Kollegáimmal rendszeresen járjuk a horvátországi nemzeti parkokat és természetvédelmi területeket, ahol vizsgálatokat végzünk főként az erdős részeken, de más élőhelyeken is. Egyes erdők meglehetősen idősek és érintetlenek. Az ilyen, emberi beavatkozástól mentes élőhelyek bővelkednek a felfedeznivaló mohafajokban. Számos egyedülálló élőhely található Horvátországban, némelyik boreális (hideg mérsékelt éghajlat) jellegű, amely igazi ritkaságnak számít a mediterrán és a kontinentális klímaöv határán. Évente egy-két alkalommal nemzetközi csapattal megyünk gyűjtőútra, ahol sokat dolgozom együtt magyar botanikusokkal - köztük Papp Beátával - továbbá szerb és szlovén kollégáimmal.
Mnium spinosum, 2011-ben egy horvát–magyar közös expedíción gyűjtött Horvátországra új faj
Mit érdemes tudni a gyűjtési módszerekről? Kellenek hozzá különleges eszközök?
Bár mohát gyűjteni nem bonyolult feladat, de mivel ezek igen parányi növények, mindenképpen jó szem kell hozzá. Általában papírborítékba gyűjtjük a példányokat, a vízben élőket pedig műanyag tasakokba tesszük. Később mindent kiszárítunk szobahőmérsékleten.
Ránézésre meg lehet határozni a mohafajokat?
Úgy vélem, ez a tapasztalaton múlik, bár sokuk csak mikroszkóp alatt azonosítható. Minél többet dolgozik velük az ember, annál jobban felismeri őket a terepen is.
Melyek a leggyakoribb mohaindikátorok a terepen? Létezik olyan növény vagy kőzet, melyek társaságához köthetőek moha fajok?
Egy-egy kibukkanó szikla az erdőben vagy egy kis láp nagyon gazdag mohavegetációnak adhat otthont. Számos mohafaj specialista, azaz kizárólag sziklákon, fatörzseken vagy a vízben él. Különböző fajok fordulhatnak elő savanyú és meszes kőzeten. Sokéves tapasztalattal az ember már tudja, hogy mely fajokra számíthat az egyes élőhelyeken.
Úgy hallottam, a moha gyűjtés meglehetősen lassú folyamat. Mi az oka ennek?
A mohászok a leglassabb terepi munkások. Amikor más botanikusokkal megyünk expedícióra, akik edényes növényeket gyűjtenek, mi mindig mögöttük vagyunk. A mohákat közelről kell megvizsgálnunk kézi nagyítóval, mivel első látásra olykor nehéz megmondani mit is találtunk.
Calypogeia muelleriana, 2011-ben egy horvát–magyar közös expedíción gyűjtött Horvátországra új faj
Mit szeret leginkább a munkájában?
A terepi munka a legjobb módja annak, hogy a fajok ökológiáját tanulmányozzam. A gyűjteményben nem látjuk a környezetet, melyben ezek a növények valójában növekednek. A nehézségek ellenére az azonosítás meglehetősen érdekes és motiváló, új felfedezéseket tenni pedig semmihez sem fogható érzés.
Hogyan lehet azonosítani a fajokat?
Először is rengeteg könyvet kell végiglapoznom határozó bélyegek, vázlatok, rajzok és leírások után kutatva. A kezem tele van könyvekkel, miközben a mikroszkópba nézek és próbálom kitalálni, mit is látok éppen.
Vázlatokat is rajzol?
Mindig leírom, amit látok. Különösen igaz ez azokra a fajokra, melyeket nem ismerek. Felvázolom a levelek alakját és a sejtek elrendezését, miközben azokra a részletekre koncentrálok, melyekre a későbbiekben emlékeznem kell.
A mohák melyik része a legfőbb határozó bélyeg?
Úgy vélem a lombos mohák és leveles májmohák esetében a levél, illetve a levél sejtjei, a telepes májmoháknál pedig a telep (thallus), illetve annak keresztmetszete a legfontosabb rész.
A mohák szezonális növények?
A fajok többsége egész évben egész évben gyűjthető. Léteznek azonban olyanok is, melyek kora tavasszal vagy éppen az első őszi esőzések után jelennek meg; ez a mediterrán térségre jellemző. Előfordul, hogy néhány fajt évekig nem találunk meg az ismert lelőhelyén sem, az időjárási körülmények miatt. Különösen a hőmérséklet és a csapadék mennyisége az, ami befolyásolja a mohák mennyiségét. Az eső utáni gyűjtés mindig sikeres, mivel a csapadék hatására a mohák láthatóbbá válnak.
Fedezett fel új fajt?
Európában a legtöbb fajt már leírták. Azonban ha a trópusi erdőkbe vagy távoli óceáni szigetekre merészkedünk, találhatunk valami újat. Általában tudományra új fajok ritkán kerülnek napvilágra, de rendszeresen fedezünk fel olyanokat, melyek újak egy bizonyos régióra vagy országra nézve.
Calypogeia muelleriana, Horvátországra új faj, példánya a Magyar Természettudományi Múzeumban
Mi az ökológiai szerepe a moháknak?
A mohák voltak az első szárazföldi növények, melyek meghódították a talajt és előkészítették azt a magasabb rendű növények számára. Napjainkban az elsődleges szukcesszióban töltenek be fontos szerepet, olyan területeken, ahol korábban nem létezett élet. A vulkáni lávafolyás után például az első telepesek a mohák, melyek algákkal, zuzmókkal és gombákkal osztozkodnak a kietlen sziklákon.
Grimmia dissimulata
Meséljen jövőbeli terveiről!
Szeretném befejezni a PhD értekezésemet az év végéig. Ezután következik Herbarium Croaticum mohagyűjteményének helyreállítása. A mohagyűjteményünk meglehetősen kicsi és nincs túl jó állapotban, mivel évtizedekig senki sem gondozta. Kollégáimmal ellenőriznem kell a példányok címkéit, melyekre gyakran németül, latinul vagy olaszul írtak. Először lefordítjuk ezeket a cédulákat, majd a feltöltjük a gyűjtési hely adatait a Földrajzi Információs Rendszerbe (GIS), mely egy digitálistérkép-adatbázis. A korabeli feljegyzések történelmi jelentőségűek, mivel több faj környezete megváltozott az erdőirtás és egyes élőhelyek eltűnése miatt. Célom, hogy lesöpörjem a port a tárolókról, helyreállítsam a gyűjteményt és előkészítsem a helyet PhD-anyagom új példányai számára.
Szerző: Döme Bernadett, Kucska Krisztián
Szerkesztő: Papp Beáta
Fotós: Simó Szabolcs